Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét!

Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét!

Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét! A kormány friss inflációs előrejelzése szerint a 2025-ös évre 4,5 százalékos inflációval kell számolni, amely jelentős mértékben meghaladja a korábban várt 3,2 százalékos szintet.

Hírközpont.eu

A prognózis módosítása közvetlen hatással van a nyugdíjak alakulására is, mivel az állam köteles a nyugdíjasokat kompenzálni, ha a tényleges infláció meghaladja az év elején tervezett értéket.

A bejelentés nyomán pluszjuttatás érkezhet a nyugdíjasoknak 2025 novemberében, amelynek célja, hogy megőrizzék a nyugdíjak reálértékét a megemelkedett inflációs környezetben.

A kiegészítő nyugdíjemelés a törvény szerint automatikusan jár, ha a tényleges infláció magasabb az év elején megállapított mértéknél.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán számolt be a részletekről. Mint írta, a kormány 91 milliárd forintos kompenzációval számol, amelyből fejenként átlagosan 39 600 forint juthat a jogosultaknak.

Az összeget két részletben, novemberben és decemberben kaphatják meg az érintettek, hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához.

A nyugdíjasok számára a kompenzáció különösen fontos lehet az emelkedő élelmiszerárak és a rezsiköltségek miatt. A kormány célja, hogy a vásárlóerő csökkenését megakadályozza, ugyanakkor a gazdaságpolitika tervezhetősége miatt szükséges volt a hivatalos inflációs előrejelzés módosítása is.

Az inflációs korrekció nem számít rendkívülinek a magyar nyugdíjrendszerben: az elmúlt években több alkalommal is történt év végi korrekció, amikor a tényleges infláció magasabb volt az előzetesen vártnál.

Ez része annak a rendszernek, amely a nyugdíjasokat igyekszik megvédeni az árszínvonal emelkedésének hatásaitól.

A kiegészítő emelés várhatóan több mint kétmillió ember számára jelent majd egyszeri, de érzékelhető segítséget.

A végleges összeget az ősz folyamán pontosítja majd a kormány, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális inflációs adatai alapján.

Szakértők szerint bár a kompenzáció indokolt, hosszú távon szükség lehet a nyugdíjemelési rendszer felülvizsgálatára is.

Egyre gyakrabban merül fel ugyanis az igény arra, hogy az éves emeléseket ne csupán inflációhoz, hanem a bérek emelkedéséhez is igazítsák, ahogy az több európai országban már bevett gyakorlat.

Mindezek ellenére a most bejelentett kiegészítő nyugdíjemelés várhatóan segít áthidalni a 2025-ös év hátralévő részét az idősebb korosztály számára, különösen az év végi időszakban, amikor az ünnepi kiadások is megnövekednek.

A kormány ígérete szerint az összeget időben megkapják a jogosultak, akik így számíthatnak a vásárlóerejük megtartására a nehezebb gazdasági helyzetben is.

Döntött a kormány! Így változik most a márciusi nyugdíj!

Döntött a kormány! Így változik most a márciusi nyugdíj!

Döntött a kormány! Így változik most a márciusi nyugdíj! Március 1-jétől a nyugdíjasok egy része jelentős nyugdíjemelésben részesülhet egy új kormányrendelet értelmében.

A 2025. február 27-én kiadott jogszabály módosítja a politikai üldöztetést szenvedett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét szabályozó rendelkezéseket.

( a Hírközpont )

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet célja az érintettek anyagi helyzetének javítása és a történelmi sérelmek enyhítése – számolt be róla a Portfolio.

A kormány hangsúlyozza, hogy ezzel az intézkedéssel elismeri a politikai üldöztetés áldozatainak szenvedéseit, és igyekszik méltányosabb anyagi helyzetet teremteni számukra.

Ez a lépés egy újabb kormányzati intézkedés a történelmi igazságtalanságok orvoslása érdekében, amely biztosítja, hogy az érintett nyugdíjasok megfelelő támogatásban részesüljenek.

Kik jogosultak az extra nyugdíjemelésre?

Az intézkedés azon személyekre vonatkozik, akik 1945 és 1963 között törvénysértő módon lettek elítélve politikai okokból. A jogszabály pontosítja, hogy azok az egyének, akiket ebben az időszakban jogtalanul ítéltek el és szenvedtek el politikai üldöztetést, most kompenzációban részesülhetnek a nyugdíjuk emelésével.

Mit jelent ez a nyugdíjasok számára?

Az érintettek már 2025 márciusától magasabb nyugdíjat kapnak.

Az intézkedés célja a történelmi sérelmek részleges orvoslása és az anyagi biztonság növelése.

Az állam ezzel ismeri el a politikai üldöztetés során elszenvedett igazságtalanságokat.

A részletes szabályozás és a pontos összegek a következő hetekben derülhetnek ki, de az már biztos, hogy az érintettek számíthatnak a nyugdíjuk emelésére. A kormány ezzel az intézkedéssel is kifejezi elkötelezettségét a történelmi igazságtalanságok enyhítése iránt.

Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!

Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!

Bruttó 6,5 millió forintos fizetéssel sem tudta növelni a vagyonát Orbán Viktor, friss vagyonnyilatkozatában bő 4 millió forinttal kevesebb megtakarítás szerepel, mint egy évvel ezelőtt. Aurélió nem lesz, helikopterezni nem fog mert nincs neki…

A feleségével közös bankszámlán 5,73 millió forint volt december 31-én. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy továbbra is megvan a 63 négyzetméteres felcsúti háza és a 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) lakása – utóbbinak csak felerészben a tulajdonosa. Autója, jachtja, repülőgépe, helikoptere és egyéb ingósága még mindig nincs, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze.

„Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek” – jelentette ki Orbán Viktor 2016-ban a parlamentben, amikor környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával támadták.

Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sok mindent tudunk meg, ha a tényleges befolyását kutatjuk. Évekig szinte üresen adta be a dokumentumot, és azt állította: egy forint megtakarítása sincs. A tavaly februárban közzétett vagyonnyilatkozatában 10 millió forintos megtakarítás szerepelt.

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felszólítom, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg” – üzente decemberben Orbán Viktornak Magyar Péter, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt a miniszterelnök megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

„A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált decemberi sajtótájékoztatóján Orbán Magyar felvetésére. Valóban: a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, ám azok a törvény alapján titkosak maradnak.

A Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett másfél éve a miniszterelnök ellen a hatvanpusztai kastély miatt, de nem jártak sikerrel. Annyiból nem meglepő, hogy a hatalmas birtok a miniszterelnök édesapja tulajdonában van, ám a VSquare információi szerint a kormányfő rendszeresen ott tartja a munkamegbeszéléseit, és a 11,5 milliárd forintból felújított épületben fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, üzletembereket. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította a DK kezdeményezését, a bizottság KDNP-s elnöke, Hargitai János szerint ugyanis mindez „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

200 ezer fölé kúszhat az átlagnyugdíj, amennyiben januárban a prognosztizált infláció mértékével emelnek – írja a Portfolio. A lap szerint, ha a kormány az egyre valószínűbbnek tűnő, 17,5 százalékos jövő évi infláció mértékével emel, az több mint 1000 milliárdba kerülhet az államkasszának.

Akár 205 ezer forint fölé is kúszhat jövőre az átlagnyugdíj: az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos tervhez képest 2023-ra magasabb nyugdíjemeléssel számol a kormány, mivel az infláció jelentősen meghaladja az előre tervezett szintet. Várhatóan decemberben derül ki, mivel számol a kabinet – írja a Portfolio.

Korábban jellemzően 14-15 százalékos inflációt valószínűsítenek 2023-ra, a héten napvilágot látott inflációs adatot megelőzően ez már 15,7 százalék körüli inflációt valószínűsít a portál elemzői körképe – az OTP Bank elemzői például már 17,5 százalékos éves inflációt sem tartanak valószínűtlennek.




Amennyiben ez lesz a kormány prognózisa is, akkor a novemberben 174,5 ezer forintra emelkedett átlagnyugdíj januártól 17,5 százalékos emelés mellett 205 ezer forint fölé emelkedhet. A februárban esedékes 13. havi nyugdíj is ezen emelt összeg lesz. Ha valóban 17,5 százalék lesz az emelés mértéke, az a Portfolio számításai szerint 840 milliárd forinttal dobja meg a nyugdíjkassza kiadásait, a megemelt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárddal.

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

72 évre emelkedhet Magyarországon is a nyugdíjkorhatár, ha nem áll meg a népesség el őregedése!

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.

Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például az, ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt további 7 évvel, 72 éves korig kitolják.




A portfolio elemzése szerint viszont ez önmagában kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével.

Az elemzés az Eurostat nemrégen megjelent jelentése alapján készült. A legfrissebb népességi előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége 4 százalékkal csökkeni fog 2018 január 1 és 2100 január 1 között, ez 20 millió emberrel kevesebb.

A Pénzcentrum szerint nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül. A statisztikai előrejelzések szerint

az elkövetkezendő 80 évben Magyarország népessége folyamatosan csökkenhet, elképzelhető, hogy 2100-ra már csupán 7,9 millióan élnek Magyarországon.

A másik gond az európai társadalmak elöregedése. Az előrejelzések szerint az EU lakosságának már csak 55 százaléka lesz munkaképes korú – ma ez 65 százalék.

A 65 évesek vagy annál idősebbek a 2018-as adatokhoz képest (11 százalék) 2100-ra már 31 százalék lesz. A 80 évesek vagy annál idősebbek aránya 2018-ban 6 százalék volt, 2100-ra 15 százalékra nő.




Az Eurostat jelentése szerint a függőségi ráta 80 év alatt majdnem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalékra emelkedik, átlagosan 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A függőségi ráta Magyarországon 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb jut majd.

A népességfogyás és az elöregedés a Pénzcentrum szerint nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. A mostani nyugdíjrendszer lényege az, hogy az állam, a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. És a nem lesz elég munkavállaló, akkor a járulékaikból nem tudják majd fedezni a nyugdíjakat.

A függőségi ráta emelkedésére lehet megoldás a már említett nyugdíjkorhatár-emelés.

 

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
• Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
• Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.

Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2022/2023

• Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
• Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
• Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedik.

• Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel;
• az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
• az 1953-ban születettek számára már a betöltött 63. életév számított;
• az 1954-ben születtek esetében ez 63,5 év;
• az 1955-ben születetteknél 64 év;
• az 1956-ban születetteknél: 64,5 év;
• annál pedig, aki 1957-ben, vagy azt követően született, a betöltött 65. életév számít (vagyis az idei, 2022-es nyugdíjkorhatár 65 év).

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a magyar dolgozók jogosultak, akik betöltötték az aktuális nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek legalább 20 évnyi szolgálati idővel (vagyis dokumentáltan ennyi ideig voltak a munkaerőpiac kereső szereplői), illetve nem állnak belföldön vagy külföldön munkaviszonyban. Mindemellett azzal is fontos, hogy tisztában legyünk, Magyarországon nem kötelező nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltésével – vagyis, ha van kedvünk, energiánk és időnk, nyugodtan maradhatunk a pályánkon, míg elég idősnek nem érezzük magunkat ahhoz, visszavonuljunk.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.

Nyugdíj: Ezt kell tudni!

Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.

Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.

Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.

Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.

2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.

Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.

Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.

Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.

Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év.

Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.

Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.

Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.

Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?

Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.

A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.

Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.

Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!

Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!

2019.jan.1 – től Akár 8 évvel korábban mehetnek nyugdíjba a nők, mint ahogy a 40 évük megvan! Ennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba a nők 2019. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után!

Itt vannak a pontos számok!

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

2019-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor. Kapcsolódó

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.Szolgálati idő számítása 2019-ben nők 40 év utáni nyugdíjazásáhozEgy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza1 gyermek esetén 32 év2 gyermek esetén 32 év3 gyermek esetén 32 év4 gyermek esetén 32 év5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.