Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Nem lesz plusz pénz a nyugdíjasoknak az idén, elmarad a nyugdíjkorrekció!!!

Nem lesz plusz pénz a nyugdíjasoknak az idén, elmarad a nyugdíjkorrekció!!!

elmarad a nyugdíjkorrekció  >>>

Nem számíthatnak idén nyugdíjkorrekcióra a magyar nyugdíjasok. A KSH jelentése szerint ugyanis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, vagyis a számok alapján nincs szükség korrekcióra. Friss kormányzati bejelentés szerint viszont a nyugdíjprémiummal várhatóan számolhatnak.

Nem kapnak annyi plusz pénzt idén ősszel a nyugdíjasok, mint tavaly.

Hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki? Tavaly év elején például mindössze 1,6 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, ám az infláció ennél nagyobb volt, és a kettő különbözetét megkapták novemberben a nyugdíjasok.

Hogy ez összegben mennyit jelentett, az a nyugdíj összegétől függött, de egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetén 12 ezer forint többletet jelentett a magyar nyugdíjasoknak.

Idén nem valószínű, hogy kapnának nyugdíjkorrekciót az idős magyarok. Idén januárban ugyanis 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, viszont a KSH legfrissebb adatai szerint az infláció nem éri el a 3 százalékot, a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek.

Nyugdíjprémium viszont lesz

Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.

A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.

A prémium összegét két szám szorzata adja:

• a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
• a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi  nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.

13. havi nyugdíj helyett tűzoltás

2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.

A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.

Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.

Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.

A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019 >>>

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsági, folyósítási feltételeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. A törvény meghatározza, hogy szünetel az álláskeresési segély folyósítása a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől.

A kereső tevékenység folytatásának tényét minden esetben be kell jelenteni a megállapító/folyósító szervnek, a bejelentés elmaradása ugyanis a segélynek a kereső tevékenység kezdő időpontjára történő visszamenőleges megszüntetését vonja maga után. A fentiek alapján tehát, a segély mellett ugyan lehetőség nyílik kereső tevékenység folytatására, azonban ebben az esetben a segély folyósítása szünetel a keresőtevékenység időtartamára.

Az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési (munkavégzési) kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

A fentiektől eltérően, az alább felsorolt jogviszonyok nem minősülnek kereső tevékenységnek, illetve kizárólag az ott meghatározott feltételek fennállása esetén tekinthető az adott személy kereső tevékenységűnek.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.

Másik olvasónk a következő kérdésre kért választ szakértőnktől: “Hatvanéves koromban megszűnt a munkaviszonyom. 30 év szolgálati időm van. Jelenleg nyugdíj előtti álláskeresési járadékot, majd segélyt kapok. Kérdésem, hogy a nyugdíjamat ez a nagyon alacsony összeg befolyásolja-e, vagy azt a jövedelmemet veszik alapul, amit előtte kerestem”?

A hatályos nyugdíjbiztosítási jogszabályi rendelkezések szerint az álláskeresési járadék, segély összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, amennyiben azok beszámítása a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolják – ecsetelte szakértőnk.

Ez azt jelenti, hogy azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást alkalmaznak. Az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.

Összegezve tehát, a megkeresésben említett ellátások összege a majdani nyugellátás összegét negatív irányban nem befolyásolják.

1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.

A NYES-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.

A NYES összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – ezt rövidítik Flt.-nek – 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.

Mivel a NYES összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó NYES összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó NYES összegét.

Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a NYES megállapítását a részére kizárja.

2) A NYES folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a NYES-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett NYES-ben is részesülni).

3) A NYES iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell benyújtani.

4) A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.

5) A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

6) NYES-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.

Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.

7) A NYES iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előetesen be kell szerezni, az ONYF honlapjáról letölthető a “Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására”, ezt elektronikusan is és postai úton is el lehet juttatni a nyugdíjbiztósító részére, emellett az ügyfélkapun belépve elektronikusan kezdeményezhető a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, ha olyan szolgálati időket szeretnének tisztázni, amelyekről nem tudja az igénylő, hogy van-e nyomuk a TB nyilvántartásaiban. Ennek módjáról részletes leírást találhatnak a februári posztjaim között a NyugdíjGuru oldalamon (www.facebook.com/nyugdijguru) és itt a honlapomon is.

8) A NYES iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a NYES megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.

9) Az eljárás költségmentes, nem kell érte fizetni semmit.

10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.

Nők 40+ program 2018/2019: Ennyi szolgálati idő kell >>>

Nők 40+ program 2018/2019: Ennyi szolgálati idő kell >>>

Figyelem Hölgyek! Tudták? Ennyi szolgálati idő kell a NŐK 40 Éves nyugdíjához 2018-ban! Mutatjuk a pontos számokat! Osszátok, hogy mindenki tudjon róla!

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.-írja az officina.hu.

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.

Szolgálati idő számítása 2018-ban nők 40 év utáni nyugdíjazásához
Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza
1 gyermek esetén 32 év
2 gyermek esetén 32 év
3 gyermek esetén 32 év
4 gyermek esetén 32 év
5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)
6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)
7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)
8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)
9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)
10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)
11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Nyugdíjprémium 2018

Nyugdíjprémium 2018:

Minden évben prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

Minden évben prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

Nem csak a 2017-es évben voltak jogosultak a nyugdíjasok a prémiumra a nyugdíjasok. Ha az adott évben a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot adott, akkor jár számukra a prémium, a hatályos jogszabályok szerint . 2017-ben évben teljesült a növekedésre vonatkozó feltétel, a kormány számításai szerint a GDP 4,1 százalék volt. Ezért az év végén az arra jogosult időseknek ki is fizették a prémiumot.

Az mfor.hu értesülései szerint erre sor kerülhet idén is, a a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulációja alapján 2018-ban a gazdaság 4,3 százalékkal bővülhet, és a prognózis szerint a rákövetkező években is 3,5 százalék felett lehet majd a növekedés.

A kormány számításaiból kiderül, hogy így fog alakulni a GDP az elkövetkező időkben:
• 2019: 3,8 százalék
• 2020: 3,7 százalék
• 2021: 3,6 százalék
Azért lesz szerényebb a GDP, mert ebben az időszakban enyhülni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez. A kormány igyekezett a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében kihelyezni a forrásokat, előlegekkel, előfinanszírozással, ennek köszönhetően már nem lesz lehetősége a brüsszeli pénzekkel felpörgetni a gazdaságot írja a 24óra.

Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat!

Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat!

Mutatjuk ki mikor mehet nyugdíjba 2019-ben

A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év.

A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI. törvény szerint.

Aki:

1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba.

Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.

Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy

2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.

A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.

Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár

– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.

Soha nem lesz elég
A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:

Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?
Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.

Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.

Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint

a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.

A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.

A sírig dolgoznak majd a magyarok is
A magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,

és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.

Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.

Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,

amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint

4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.

Az a fránya egészség
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető

Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető: Mutatjuk >>>

Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető ORSZÁGOSAN!Élelmiszerre, számlákra, orvosságokra, unokára BÁRMIRE költhető! Minden hónapban automatikusan érkezik ha igényli és nyugodtan számolhat vele! Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat :Közel 3 ezer forint, amit mindenképpen adnak, de akár havi 7 ezer forint is lehet ha alacsony a nyugdíja!

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.

Indokolt esetben ez az intézmény megemelheti méltányosságból a 90 000 Ft-ot meg nem haladó összegű havi jövedelemmel rendelkező kérelmező ellátását.

A jövedelmi összeghatár 2017-ben emelkedett 90 000 Ft-ra a korábbi 85 000 Ft-ról.

A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.

Mikor kérhető a méltányossági nyugdíjemelés?

A kivételes nyugellátás-emelés 3 évente lehetséges.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.

Az emelés összege

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7125 Ft.Ezek a 2018-ban érvényes számok!

Nyugdíjemelés 2019: Nyugdíjemelést ígérnek – szerintük pénz is lesz rá >>>

Nyugdíjemelés 2019: Nyugdíjemelést ígérnek – szerintük pénz is lesz rá >>>

Saját minisztert kapna a nyugdíjügy…

Sneider Tamás, az ellenzéki párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az időseket, illetve a szociális kérdéseket érintő ügyekre önálló társadalompolitikai tárcát hoznának létre, amelynek vezetését egy – egyelőre megnevezni nem kívánt – szakemberre bíznák.

Az első intézkedések között tennék lehetővé, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek, 2019-től pedig méltányos és differenciált nyugdíjemelést valósítanának meg – sorolta Sneider Tamás, kifejtve: első körben a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat növelnék.

A politikus az otthoni idősápolás megerősítése érdekében országosra és egységes színvonalúra bővítené a jelzőrendszer-szolgálatot, továbbá arról is beszámolt: nyugdíj-kiegészítést vezetnének be a felnevelt gyermekek után.

Magyar indexálással emelnék a nyugdíjakat

A Jobbik alelnöke megismételte: az általános inflációt követő nyugdíjemelés helyett a magyar indexálást alkalmaznák, azaz bevezetnék, hogy az emelés a nyugdíjas kosár inflációját vegye alapul. Sneider Tamás közölte: számításai szerint a járulékbefizetések mértéke nagyobb, mint amiből nyugdíjakat folyósítanak, így szerinte lenne fedezete az elképzeléseiknek.