Nyugdíj összegének megállapítása, kiszámítása 2018/2019
Vannak szolgálati idők, amik beleszámítanak a nyugdíjba és vannak, amik nem. A gyes beleszámít, és az ápolási idő is, viszont a nők kedvezményes nyugdíjába nem számít bele az ápolási. Amiből vonnak nyugdíjjárulékot, az tulajdonképpen beleszámít a nyugdíjba.
A nyugdíjrendszer témáját napjainkban is egyre többször érinti a híradó, az internetes portálok. Nem véletlen, ugyanis számos, aggodalomra okot adó tényezővel kell számolni, éppen ezért fontos, hogy a témával azok is foglalkozzanak, akik még csak mostanság próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 
A magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az állami nyugdíjon alapszik, ami az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ennek lényege az, hogy a munkaerőpiacon jelenleg tevékenykedők befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ahhoz, hogy a rendszer optimálisan tudjon működni, elengedhetetlen, hogy a munkavállalók, valamint a munkaadók által befizetett járulékok fedezzék a kifizetéseket. Mivel már jelenleg is deficittel kell számolni, melyet az államháztartás terhére igyekeznek megoldani az illetékesek, így világosan látható, hogy rendkívül fontos a kényes egyensúly fenntartása, és a mihamarabbi megoldás találás.
Természetesen a nyugdíj előtt állók részéről az a legfontosabb kérdés, hogy mi alapján, hogyan kerül majd megállapításra az az összeg, melyből meg kell élniük nyugdíjas éveikben. A döntő tényezők a szolgálati idő, valamint a havi átlagkereset összege, ám a rendszer ennél jóval bonyolultabb. Az öregségi nyugdíj összegét az annak alapját képező havi átlagkereset összegének a hozzá tartozó szolgálati időhöz tartozó százaléka adja meg. A nyugdíjmérték skála a következőképpen alakul:
15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,
25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd
26 év szolgálati időtől (64 százalék)
36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,
37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)
40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,
és minden következő évben két-két százalékkal növekszik. 50 év szolgálati idő esetében éri el a 100 százalékot az összeg. Természetesen minimális összegére is létezik előírás, ez pedig a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 28 500 forint.
S hogy miként állapítják meg az átlagkereset nagyságát? Az 1988. január 1 és a nyugdíjba vonulási kérelem beadása közötti időszak nettó átlagkeresete az alap, s ez kerül beszorzásra a fenti rendszerben a ledolgozott évek számához tartozó százalékkal. A jogosultsági idő alatt megszerzett összes jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával, s így kapható meg a nettó átlagkereset. Az osztószámként az év minden napját számolni kell, tehát az egy napra kapott összeget először 365-tel szorozni, majd 12-vel osztani kell. Az sem mindegy azonban, hogy milyen idősen döntünk a nyugdíjba vonulás mellett, hiszen a teljes öregségi nyugdíj azoknak jár, akik elérik a jogszabályban meghatározott korhatárt.
Lényeges kérdés, hogy mi számít jogosultsági időnek. A kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony mellett vannak bizonyos esetek, melyek ezzel esnek egy elbírálás alá. Ilyenek például az ápolási díjjal töltött idő, a terhességi-, ill. gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, segélyben, gyermeknevelési támogatásban töltött időszak. Az öt gyermekkel rendelkező nők egy év jogosultsági időt szereznek pluszban, s minden további gyermekre jár plusz egy év, ám az így szerzett jogosultsági idő nem haladhatja meg a hat évet.
A következőkről fontos tudni, hogy nem minősülnek jogosultsági időnek:
Munkanélküli ellátás időszaka
Tanulmányi időszak ( bár ez szolgálati időnek számít )
Táppénzes időszak
Ahhoz, hogy a nyugdíjas években se okozzon gondot a megélhetés, fontos, már a munkavállalási időszak kezdetekor odafigyelni azokra a megtakarítási formákra, melyek egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre. Az állami nyugdíjba vetett bizalom az utóbbi években többször is meginogni látszott, ám az öngondoskodás, és a bevételekkel való okos bánásmód garantáltan nem vezethetnek problémákhoz, gondoljon tehát már most arra az időszakra, amikor bizony nagyon jól jön majd a félretett pénz!
Kapcsolódó tartalmak:
Valorizációs szorzó 2018/2019
Figyelem: Akár 8 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a nők
Figyelem!!!SZENZÁCIÓS – 2018-ban Akár 8 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a nők, mint ahogy a 40 év jogviszonyuk meg van! 2018. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után! Itt vannak a pontos számok:
40 plusz program visszaadja a nőket családjuknak, így minél több időt tölthessenek unokáikkal, tehermentesítve ezzel a dolgozó szülőket. Hozzátette, hogy a nők társadalmi plusz tehervállalását, a családok összetartását, a gyereknevelést köszöni meg a program. 
Szolgálati idő számítása 2018 – ben nők 40 év utáni nyugdíjazásához Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza 1 gyermek esetén 32 év 2 gyermek esetén 32 év 3 gyermek esetén 32 év 4 gyermek esetén 32 év 5 gyermek esetén 31 év (- 1 év) 6 gyermek esetén 30 év (- 2 év) 7 gyermek esetén 29 év (- 3 év) 8 gyermek esetén 28 év (- 4 év) 9 gyermek esetén 27 év (- 5 év) 10 gyermek esetén 26 év (- 6 év) 11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)
Régi vállalását teljesítette a kormány azzal, hogy a nők számára 40 évnyi munkaviszony után lehetővé tette a nyugdíjba vonulást. Ráadásul a kalkulált négy évtizedbe beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is. Cikkünk bemutatja, hogyan lehet élni a lehetőséggel.
A kormány intézkedése hangsúlyozottan a nők megbecsüléséről szól, arról, hogy a társadalom elismeri a nők fokozott tehervállalását. A „Nők 40” programba belépők ugyanis évtizedeken át keményen dolgoztak, miközben a legtöbben emellett felneveltek egy vagy több gyermeket. Mindezek elismeréseként a kormány teljes összegű öregségi nyugdíjat biztosít számukra.
A kedvezményes nyugdíj célja
A „Nők 40” bevezetésének célja az volt, hogy a nők, akik a munka mellett a családban is helytállnak, a hosszú jogosultsági idő elérése után lehetőséget kapjanak a visszavonulásra a munkaerőpiacról. A 60-as éveik közelében járó nők családjában az unokák, az idősgondozásra szoruló szülők ellátása jelentős feladat. A két feladat gyakran párhuzamosan igényli a nagymamai és a gyermeki gondoskodást.
A kedvezményes nyugdíj feltételei
A kedvezményért részletesen kell igazolni a biztosítási előzményt, mert aki a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, annak várhatóan hosszabb ideig fognak nyugdíjat folyósítani, mint annak, aki a korhatár betöltésétől veszi igénybe a nyugdíjat. A kedvezményhez szükséges jogosultsági időt elsősorban munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni. A gyermeknevelési ellátások igénybevételének ideje, illetve ha valaki a gyermeknevelés miatt szakította meg a munkáját, vett igénybe fizetés nélküli szabadságot, ha nem kapott ellátást, akkor is növeli a jogosultsági időt a törvényben előírt mértékben.
Nem minden szolgálati idő jogosultsági idő
A kedvezménybe más ellátás, például munkanélküliség idejére folyósított jövedelempótlás, ápolási díj nem számítható be. Nem vehető figyelembe a tanulmányi idő sem, ugyanis a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt járulékot sem kellett fizetni. Nem számítható be a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő sem, hiszen az nem munkavégzés alapján fizetett járulék volt.
Elismerés a beteg gyermeket nevelőknek és a sokgyermekeseknek
A 40 év jogosultsági időből legalább 32 évet munkajövedelem utáni járulékfizetéssel, legfeljebb 8 évet gyermeknevelési idővel lehet megszerezni. A gyermeknevelési idő nem gyermekenként meghatározott, például gyermekenként 2 vagy 3 év, hanem összességében 8 év.
A tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelők számára kedvezmény, hogy ha a beteg gyermek ápolására tekintettel ápolási díjban részesül az anya, vagy az ápolási díj bevezetése előtt erre tekintettel szakította meg a munkáját, 32 helyett 30 év munkával elért időt kell igazolni, és 10 év lehet a gyermeknevelési idő.
Az öt vagy több gyermekeseknek úgy kell számítani a jogosultság idejét, hogy gyermekenként egy évvel csökken a munkával szerzett idő, s ugyanennyivel nő a gyermeknevelési idő. Akinek pl. 7 gyermeke van, számára 29 év munkával, és 11 év gyermekneveléssel elért idő alapján állapítható meg a nyugdíj. A kedvezmény igénybe vételéhez legalább 25 év munkával elért időt mindenképpen igazolni kell. Akinek 11 gyermeke van, annak 25 év munka és 15 év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a kedvezményhez, és a 12., 13., gyermek felnevelése sem változtatja tovább a munka és a gyermeknevelési idő arányát.
Akik már igénybe vették
A 2015. évi adatok szerint a „Nők 40” kedvezménnyel nyugdíjba vonulók átlagosan 41 év szolgálati időt értek el, és átlagosan 59 évesen vonultak nyugdíjba. E kedvezményt a bevezetése óta 2016. december végéig 186 ezren vették igénybe, többen már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, így mintegy 140 ezren részesülnek a kedvezményes ellátásban. A különbség abból adódik, hogy a kedvezménnyel nyugdíjba vonultak közül többen már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve meghaltak.
A Nők 40 plusz-ról
A „Nők 40 plusz” program nem nyugdíjbiztosítási, hanem foglalkoztatáspolitikai intézkedés, annak érdekében, hogy az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt kedvezőtlen elhelyezkedési esélyekkel rendelkező nők foglalkoztatását segítse. A kedvezmény a foglalkoztatók számára tette vonzóbbá a nyugdíjba vonuláshoz, a „Nők 40”-hez közelálló nők foglalkoztatását.
A nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021-ben
A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, ebből számítják a nyugdíjprémiumot.
Idén nemcsak a nyugdíjak inflációs korrekciója történik meg, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére- közölte Varga Mihály a Senectus Idősek Otthona csütörtöki ünnepségén.
Ez egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében éves szinten mintegy 12 ezer forintnyi, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelést és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetését jelenti – ismertette a miniszter. 
Az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok – mondta Varga Mihály.
De mi is az a nyugdíjprémium?
A jogszabály szerint (egy még 2009-ben elfogadott törvény alapján) “ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni”.
Hogyan számítják?
“A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:
a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint”
Ebből tehát látható, hogy a kormány idén 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A kormány várakozása szerint így alakul a GDP az elkövetkező években:
• 2019-ben : 3,8 százalék
• 2020-ban : 3,7 százalék
• 2021-ben : 3,6 százalék
A GDP azért lesz visszafogottabb többek között, mert érezhetően mérséklődni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez, annak következtében, hogy még a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében előlegekkel, előfinanszírozással igyekezett kihelyezni a forrásokat a kormány, ezért már a második periódusban nem lesz mód arra, hogy a brüsszeli támogatásokkal felpörgessék a gazdaságot.
A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk!
A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk! Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány.
A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk! 
Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét “kifárasztja” a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.
A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával.
A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták. Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok – írja az Inforádió.
Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora megjegyezte: “A legtöbb ország megemeli a nyugdíj korhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat. A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra.
► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Erzsébet program 2018 – Nyugdíjas üdülési pályázat!
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány ismét pályázatot hirdet nyugdíjasoknak az Erzsébet-program keretében 2018-ban felhasználható üdülésre. Pályázatot beadni 2018. január 19-ig lehet, kizárólag elektronikusan, regisztrációt követően. 
A pályázat beadásához és véglegesítéséhez a személyes adatok megadásán kívül még a kitöltött Hozzájáruló nyilatkozat személyes adatok kezeléséhez elnevezésű dokumentum feltöltése is szükséges a pályázói profilba.
A pályázatok beadásában az Erzsébet-program hivatalos ügyfélszolgálata, és az úgynevezett segítőpontok – a Kormányablakok és az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek irodái – is segítséget nyújtanak.
- Bővebb információ, és a részletes pályázati kiírás ITT olvasható
- A formanyomtatvány INNEN tölthető le.
Szállásfoglalásra majd a későbbiekben, a pályázati időszakot követően lesz lehetőség, országosan több mint 30, többségében gyógy- és termálvizes fürdőzési lehetőséggel is rendelkező szálláshelyre.
Jön a nyugdíjprémium és Orbán ismét 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt küld a nyugdíjasoknak >>>
Először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez egy előrelépés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Idősek Tanácsa ülésen, az Országházban.
A kormányfő a tanácskozáson azt is közölte: javasolják, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is kapjanak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok, jelentette az MTI.
“Olyan országot akarunk építeni, amelyben minden nemzedéknek megvan a maga helye, egy többgenerációs Magyarországban gondolkodunk” – fogalmazott. 
Egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalványban kell részesíteni azt a személyt, akinek 2017 decemberére:
- öregségi nyugdíjat,
- özvegyi nyugdíjat,
- szülői nyugdíjat,
- árvaellátást,
- baleseti hozzátartozói nyugellátást,
- mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
- korhatár előtti ellátást,
- szolgálati járandóságot,
- átmeneti bányászjáradékot,
- balettművészeti életjáradékot,
- rokkantsági ellátást,
- rehabilitációs ellátást,
- baleseti járadékot,
- rokkantsági járadékot,
- bányászok egészségkárosodási járadékát,
- fogyatékossági támogatást,
- vakok személyi járadékát,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
- polgármesterek közszolgálati járadékát,
- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
- kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, vagy
- nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot folyósítanak.
Fontos: az egyszeri juttatás akkor is egyszer jár, ha a jogosult többféle, a felsorolt pontokban részletezett ellátásban részesül.Az utalványokat a posta fogja kézbesíteni!
KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ 2018 >>> ÍGY MEHET JÓVAL KORÁBBAN NYUGDÍJBA!
Korkedvezményben részesülhetnek azok a dolgozók, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, valamint egészségre ártalmas munkát végeztek. Az a személy aki korkedvezményre jogosult, a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt szerezhet magának nyugdíjszerű ellátásra jogosultságot. 
Hazánkban a korkedvezmény rendszere véglegesen megszűnt 2015 január 1.-től, ettől az időponttól számítva akkor sem szerezhet magának senki további korkedvezményt, ha azóta is folyamatosan ugyanazt a munkakört tölti be.
Hány év nehéz munkakörülmények között ledolgozott idő szükséges a kedvezmény megszerzéséhez?
Kétévi korkedvezményt szerezhet a születési éve alapján irányadó nyugdíj-korhatárhoz képest az a férfi aki minimum 10 éven át, és az a nő, aki legalább 8 éven keresztül korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Illetve az, aki legalább 6 éven keresztül egy légkörű nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végezte munkáját. További egy-egy év korkedvezmény adható annak a személynek, aki korkedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott újabb 5, nőknél 4, illetve egy légkörű nyomásnál nagyobb nyomású légtérben ledolgozott 3 év után. Kapcsolódó cikk
Időskorúak járadéka 2018 :
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B-32/D §-a
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja
– a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14.§-a §-a,
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
Az ellátás típusa:
Pénzbeli, amely ellátás jövedelmi helyzettől függő.
Jogosultsági feltételek:
Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátás havi összege jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. évben 28.500 Ft)
- a) a házastársával, élettársával közös háztartásban élő, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében 80 %-a, ( jelenleg: 22.800 Ft)
- b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött de 75. évesnél fiatalabb személy esetében 95 %-a, (jelenleg: 27.075 Ft)
- c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy esetében 130 %-a, (jelenleg: 37.050 Ft).
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) vagy b) vagy c) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha az ellátás összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. 
Az időskorúak ellátására jogosult a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, aki megélhetési jövedelemmel nem rendelkezik. A támogatás szempontjából akkor nem biztosított a megélhetés, ha :
- a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított 1 főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. Évben 28.500 Ft ) 80 %-át, a 22.800 Ft-ot nem haladja meg,
- b) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de a 75 évesnél fiatalabb egyedülálló személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 95 %-át, a 27.075 Ft-ot,
- c) az egyedülálló 75. Életévét betöltött személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, a 37.050 Ft-ot.
Az időskorúak járadékában részesülő a járadék folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Annak akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát a jegyző a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel szüntette meg, a megszüntetéséről hozott határozatot a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.
Felülvizsgálat:
Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.
Folyósítás:
A megállapított időskorúak járadékát utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. (így az ellátás folyósításában a folytonosság megmarad!) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, akkor az időskorúak járadékának összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.
Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha az időskorúak járadékában részesülő személy 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, előzetes letartóztatásban van, elzárás illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti.
Az időskorúak járadékára jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
A törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.
Az igény benyújtásának helye:
A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani.
Az igény benyújtásának formája:
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány, amely az igénylés helyén szerezhető be. Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat.
Fogalom meghatározások:
Lakcím: az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
Öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
Jogorvoslat:
Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.
Nyugdíjprémium 2017 : hamarosan jön a pénz!
NOVEMBER HELYETT MÁR MOST KIFIZETHETIK AZ EGYÖSSZEGŰ PÉNZT A NYUGDÍJASOKNAK!
Az egyik párt azt kéri a kormánytól, hogy november helyett már most fizesse ki a nyugdíjprémiumot.
Sneider Tamás, az ellenzéki párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján szóvá tette, hogy míg Magyarországon 2008-ban a GDP 11 százalékát fordították nyugdíjakra, addig 2016-ban 9 százalék volt az arány. Ehhez képest az uniós átlag 13 százalék – tette hozzá.
Mint mondta, ma egy 70-100 ezer forintban részesülő nyugdíjas egy betegség vagy műtét után egyik napról a másikra “elkezd lecsúszni a lejtőn”, a párt határozott szándéka, hogy ezen változtasson.A politikus mielőbbi bérfelzárkóztatást sürgetett, ami magával hozza a nyugdíjak emelkedését is.
Kifejtette: ma egymillióan dolgoznak minimálbéren, ők 60 ezer forintot kapnának most, ha nyugdíjba mennének. Sneider Tamás azt mondta, mivel jelenleg 3,5 százalék felettire prognosztizálják az idei GDP-növekedést, azt javasolja, hogy a novemberben esedékes egyszeri prémiumot már most fizessék ki a nyugdíjasoknak. Ez legfeljebb 20 ezer forint lenne, ugyanakkor szeretnék, ha mindenkit ez a mérték megilletne.
Felvetését azzal indokolta, hogy 3 százalék környékén van az infláció, a nyugdíjprémium pedig minimálisan javítana az érintettek helyzetén. A Jobbik alelnöke azt is közölte, új nyugdíj-számítási módszerek szükségesek, jelenleg ilyen javaslaton dolgoznak. A politikust megkérdezték a CEU-val kapcsolatos tüntetésekről is. Úgy értékelt: ezek nemcsak az intézményről szólnak, a kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezéséről van szó.
AJÁNDÉK ERZSÉBET UTALVÁNY HÚSVÉTRA A NYUGDÍJASOKNAK >> EZT TUDNIA KELL HA JÖN A KÉZBESÍTŐ!
Több internetes portálon olvashattuk már a hírt, hogy Húsvétra ismét Erzsébet utalvánnyal kedveskedik a kormány a magyar nyugdíjasoknak, illetve egészen pontosan csak a hölgy nyugdíjasok kapnak most Erzsébet utalványt, amit szinte bármelyik nagyobb üzletben elkölthetnek, hiszen az Erzsébet utalványoknak rengeteg elfogadóhelyük van az országban.
A hír szerint a pontos összeg még nem ismeretes, 5 és 15 ezer forint közötti húsvéti Erzsébet utalványról van szó. Sokan már előre örülnek az ajándéknak, ami nem is meglepő hiszen tavaly karácsonykor a kormány meglepte a magyar nyugdíjasokat fejenként egy egy 10 ezer forint értékű Erzsébet utalvánnyal.Akkor a férfiak és a nők egyaránt kaptak, sőt mindenki megkapta, aki bármilyen nyugdíjszerű ellátásban részesül így több, mint 2 millió ember örülhetett a karácsonyi ajándéknak.Nos sajnos el kell keserítsük a nyugdíjasokat, a húsvéti Erzsébet utalványról szóló hírek nem valódiak, valaki csak ezzel szórakozik, hogy hitegeti a magyar nyugdíjasokat!
A hír nem igaz, átverés, senki ne dőljön be! Nem osztanak utalványt sajnos!
A Pénzcentrum konkrétan utánajárt a hírnek, tájékoztatást kértek a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, ahol elmondták, hogy nem lesz húsvéti Erzsébet utalvány, most nem készülnek semmi ilyesmivel! Viszont elárulták, hogy milyen plusz pénzre számíthatnak idén a nyugdíjasok! 
TEHÁT NEM LESZ IDÉN HÚSVÉTKOR AJÁNDÉK ERZSÉBET UTALVÁNY, de sajnos ez a hír nem mindenkihez fog eljutni, a rossz emberek pedig ismét egy remek alkalmat találnak arra, hogy pénzt szedjenek ki, idős, nyugdíjas, jóhiszemű emberekből! Ha bárki megjelenik Önnél, hogy ajándék Erzsébet utalványt hozott, még véletlenül se engedje be, ne beszélgessen vele, zárja be az ajtót azonnal! Könnyen lehet, hogy megjelennek Önnél is néhány Erzsébet utalvánnyal és valami egészen új szöveggel próbálkoznak, majd kézbesítési díj sbt, de ne higgyen nekik! NINCS IDÉN AJÁNDÉK ERZSÉBET UTALVÁNY!
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint idén novemberben nyugdíjkiegészítést fognak kapni a magyar nyugdíjasok, hiszen az infláció jó eséllyel meghaladja a nyugdíjemelés mértékét, azaz az 1,6%-ot..jelen helyzetben 2,4 – 2.6%-os inflációval számolnak, ami 0.8%-1%-os emelést jelent pluszban minden nyugdíjasnak visszamenőleg egész januárig! Ez azt jelenti, hogy a visszamenőleges összeget novemberben egyösszegben kapják meg, ami egy átlagos nyugdíjas esetében 10-12 ezer forint lesz!
