Szívük szerint 57 évesen nyugdíjba vonulnának a magyarok
A Népszava cikke szerint ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának.
A 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeiről Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője beszélt a lapnak. Mint mondta: a korábbi évekhez képest – saját bevallása szerint – többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. A válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból.
Nem invesztálunk az egészségünkbe
A felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is.
A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés is, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót.
Megeszi az infláció a nyugdíjakat, és a kanyarban sincsenek a béremelkedéshez képest, ezért a nyugdíjas szervezetek a problémák orvoslását sürgetik. A HírTV összeállításában célként már pontos szám, 12 százalékos nyugdíjemelés is elhangzott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László lapunknak annyiban finomított a dolgon, hogy nem mondtak ki konkrét számot, de azért megjegyezte,
elfogadnák a 12 százalékos nyugdíjemelést.
Egyetértés van a szervezetek között abban, hogy a nyugdíjemelés metódusa nem igazságos, és hogy más alapokra kellene helyezni a jelenlegi, inflációkövető modellt.
Át kellene írni a nyugdíjemelés szabályát
Több okból is:
- a jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek.
- A százalékos nyugdíjemelés tovább növeli a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti szakadékot.
- Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek, és tovább nőnek az emeléssel.
Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis csak szinten tartást jelent. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles – érvelt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi.
Óriási a lemaradás a bérektől
A bérkiáramlás 10 százalék feletti, így óriási szakadék támadt a bérek és nyugdíjak között, és csak tovább nő, ha nem változik semmi.
A Pénzügyminisztériumban viszont a lapunknak adott válasz alapján nem így érzik:
A kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. A gazdaság erősödik, hatodik éve emelkednek a bérek. A kormány arra törekszik, hogy a nyugdíjasok is érezzék a gazdasági növekedés pozitív hatását, ezért már három alkalommal adtunk 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, és tavaly, Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni, amire várhatóan idén ősszel és jövőre is lesz lehetőség.
A nyugdíjas szervezetek szerint azonban a nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány is csak aprópénz, nem épül be a nyugdíjba, és nem is biztos. Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved.

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A Pénzügyminisztérium 2011-ig nyúlt vissza, de ha az utóbbi három évet nézzük, az derül ki, hogy
- 100 forintnyi bér mintegy 140-re növekedett, miközben
- 100 forintnyi nyugdíj 110 körülire.
Ez a nyugdíjak leértékelődését jelenti, és a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet. Juhász László szerint ráadásul az árak előbb-utóbb a kiáramló bérekhez fognak igazodni, nem a szerényebb nyugdíjakhoz.
Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle.
Azt szorgalmazzák, hogy az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék) átlaga, vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés.
Juhász László szerint inkább a vegyes indexálásra kellene koncentrálni, nem a svájcira. Ha például 25 százalékban vették volna figyelembe az idei bérkiáramlást, és 75 százalékban az inflációt, akkor már az idén is 5,25 százalékos nyugdíjemelés lehetett volna. Aztán lehetne fokozatosan változtatni az arányokon.
Háromszorosára kellene emelni a minimálnyugdíjat
A legkisebb öregségi nyugdíj összegét (ami 2008 óta változatlanul 28 500 forint) radikálisan fel kell emelni, visszamenőlegesen, az infláció mértékével – jelentette ki Karácsony Mihály. Még akkor is, ha minimálnyugdíjat nagyon kevesen kapnak, inkább egy viszonyszám, ami alapján 14 ellátást folyósítanak, például a gyest is.
- A KSH adatait alapul véve 2008 és 2015 között több mint 25 százalékos volt az infláció, plusz az idén 3 százalék körüli lehet. Ergo mintegy 28 százalékos emelés kellene, ami nagyjából 8000 forint.
De nagyon sokan a minimálnyugdíjnál, sőt 25 ezer forintnál is kevesebbet kapnak.
Juhász László szerint a jóval az átlag alatti nyugdíjakra legalább a GDP-növekedéssel egyenlő emelést kellene adni, már idén. És el kellene érni, hogy akárcsak a minimálbér, a legkisebb öregségi nyugdíj is elérje a létminimumot. Ezek szerint
mivel az egy fős nyugdíjas háztartásban legutóbb 81 405 forint lett a létminimum értéke, ennyi kellene legyen a minimálnyugdíj.
Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjemelésnél jó kiindulás lehet a GDP-növekedés és a svájci indexálás is. A differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból. Ezt mondatja vele a szociális érzékenység, és az, hogy a nyugdíj alapelve (a nyugdíj a ledolgozott évek és a befizetett járulékok után járó jövedelem) biztos pont maradjon.

Van miből fizetni
Juhász László szerint a nyugdíjrendszer észre sem vette, hogy nagyjából 600 ezer kivándorolt magyar már nem itthon fizet járulékot, és azt sem, hogy a munkáltatói járulék helyére 2012-ben belépő szociális hozzájárulási adóból (szocho) egyre kevesebbet irányítanak a nyugdíjalapba. Idén 79,5 százalékot, jövőre már csak 70,22 százalékot. Évek óta pluszban van a nyugdíjkassza, mintegy 400 millió forinttal több folyt be az utóbbi években, mint amennyit kifizettek.
A Nyugdíjbiztosítási Alap egy költségvetési sor, és mint ilyen, politikai döntés függvénye, hogy mennyi – nyomatékosította mindhárom nyilatkozó. Politikai döntés az is, hogy mit kell finanszírozni a nyugdíjalapból. Amíg van költségvetés, nyugdíjbiztosítási alap, addig a nyugdíjrendszer fenntartható, a többi csak tervezés kérdése – magyarázta Karácsony Mihály. Amíg 4 százalék feletti a növekedés, nincs okunk aggódni. Egy dolog gátolhatja a nyugdíj fenntarthatóságát: az ország versenyképessége. És bár a mutató nagyon nincs rendben, így sincs fenntarthatósági probléma.
Orbán régebben kereste az idősek kegyeit
Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában. Régen volt az idősügyi tanács, majd az idősek tanácsa, ahova mindig elment Orbán Viktor. A Nyugdíjas Parlament is meghívja őt, de hiába. Egyszerűen rátolják a jogszabályokat a nyugdíjasokra – nehezményezte Jankovics Györgyi, aki szkeptikus azzal kapcsolatban, érnek-e el eredményt.
Karácsony Mihály sem túl optimista. De, mint mondta, jó lenne, ha a nyugdíjat nem csak kiadásnak tekintenék. Hiszen a nyugdíjasok is fizetnek mindenféle adót, amikor felélik a járandóságukat. A háztartási munkából is kiveszik a részüket, ami hozzájárul a GDP-növekedéshez. Juhász László is csak a reméli, hogy ha szakértőik jól alátámasztják, akkor előbb-utóbb értő fülekre talál, amit mondanak.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI
Éles kettősség: Így osztódik a magyar nyugdíjtársadalom?!
A korrekció minden évben kiemelt szerepet kap a nyugdíjhírek között. Idén azonban kedvezőtlen nyilatkozat került napvilágra. Önöket kérdeztük, hogy ennek milyen hatására számítanak. Íme a meglepő eredmények!
Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, idén nem számíthatnak a nyugdíjasok annyi korrekcióra mint tavaly, hiszen az áremelések nem haladták meg a nyugdíjemelést.
Ez azt vonja magával, hogy nem kapnak annyi plusz kiegészítést sem az érintettek.
Kíváncsiak voltunk, hogy mindez hogyan érinti Önöket. Kérdésünkre, a nem reprezentatív felmérésünk során, az alábbi válaszok érkeztek.
Igazán meglepő eredmény érkezett, hiszen a válaszadók majdnem felét nem foglalkoztatja a nyugdíj-kiegészítés ezen témaköre igazán!
Ettől kicsivel kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy elég rosszul érinti majd a változás.
És mindössze 8,9% százalék gondolja úgy, hogy ha adnak de keveset, még mindig jobb mintha nem adnának semmit.
Véleményem szerint ez a jelenlegi álláspont számos kérdést felvet. Hiszen egy kis részt leszámítva, majdnem fele- fele arányban vannak akiknek ez nehézséget okoz és akiket nem érdekel.
A felvetés adja a kettősséget, vagy alapból érzékelhető eltérés a nyugdíj- témák között? Az időskori ellátásban részesülőknél éles határvonal húzódik mind ellátottságban mind érdeklődésben? Valóban ennyire megosztott lenne a magyar nyugdíjastársadalom?
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
foto:pixabay.com
A magyarok 71%-a szerint bedől a nyugdíjrendszer
A Portfolio.hu a K&H kutatása alapján azt írja, csak a magyarok 21%-a számít arra, hogy kényelmesen megélhet majd nyugdíjából. A harminc évnél idősebb, nem nyugdíjasok között végzett felmérés szerint a megkérdezettek 67%-a csak három hónapot tudna kihúzni megtakarításaiból, alig 11% tudna két évig elélni tartalékaiból.
A válaszadók 72%-a nem megy táppénzre, próbál betegen is dolgozni.
A most 30 éves magyarok átlagosan arra számítanak, hogy 70 évesen tudnak nyugdíjba menni.
Átlagosan 57 évesen már szívesen nyugdíjba vonulnának a válaszadók, akiknek
a 71%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveire már összedől az állami nyugdíjrendszer, 11% pedig arra, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat.
A legtöbben úgy vélik, jövedelmük alig 40%-át kapják nyugdíjasan.
A magyarok szerint 102 ezer forint kell a túléléshez átlagosan, de kényelmesen 243 ezer forintból lehetne kijönni. Az emberek 79%-a nyugdíjasként is dolgozna, hogy kiegészítse bevételeit, 45%-uk számít nélkülözésre. 28% szerint ugyanakkor lesz pénze még a hobbijára is.
Kiemelt kép: MTI /Balázs Attila
A nyugdíjrendszer mehet a kukába, emelni kell a korhatárt
A Népszava szerint a nyugdíjrendszerrel csak azok szerint nincs baj, akik magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat kapnak. Arról megoszlanak a vélemények, mikor és merre kell lépni, de az egyik legismertebb szakértő, Simonovits András nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett.
A lapnak Farkas András ugyanakkor azt mondta: azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal. A magát „nyugdíjgurunak” nevező szakember szerint legközelebb 2030 után kell biztosan emelni a korhatárt, ahogy az mások is 67 évre tolták ki.
Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük
– érvelt a szakértő, utalva rá, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.
Az, hogy az Orbán-kormány mit tervez, nehezen követhető, de Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Farkas András úgy számol, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárdos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés.
Előbb-utóbb emelni kell a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.A Századvég Alapítvány idei időskutatása szerint anyagi gondokkal küzd a magyar nyugdíjasok 61 százaléka. Az időskori ellátásokra Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet, mint 2008-ban. Megoldási javaslatok a kormánynak a tanulmányban nincsenek.
Több gyermek, több nyugdíj
A Népszavának Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa azt mondja, át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra, illetve a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Magyarországon a dolgozók nem teszik félre jövedelmük egy részét idős korukra, mert felosztó-kirovó rendszer működik, az aktív korúak járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.
A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul.
Azt kellene alapul venni, hogy valaki hány gyereket vállalt, mennyit költött iskoláztatásukra. A gyermekteleneknek ez nem jelent hátrányt, ők azt a pénzt, amit nem költenek gyermeknevelésre, tőkeként halmoznák fel, tovább dolgoznának.
A szakember szerint még így emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, éspedig automatikusan, a várható élettartam növekedéséhez kötve.
Gál Róbert Iván szerint a rugalmas nyugdíjba vonulás (többféle korhatár alkalmazása) helyett a fokozatos nyugdíjba vonuláson, a munka és a nyugdíj összekombinálásában kellene gondolkodni.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
A nyugdíjas évek ellehetetlenítése következik?
A legújabb becslések szerint a nyugdíjkorhatárt 72 évre akarják emelni a közel jövőben annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer ne omoljon össze. Valóban ez lenne a legjobb megoldás? Nézzük, hogyan vélekednek erről Önök…
Vitathatatlan választ adott a múlthéten közzétett nem reprezentatív szavazásunk arról, hogy hogyan vélekednek Önök a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban. A közvéleménykutatás eredménye az alábbi diagramon látható:
A szavazás eredménye azért vitathatatlan, mert a válaszadók nagy része a nyugdíjkorhatár emelés ellen voksolt, tehát számukra mindenképpen negatív hatással bír ez az új javaslat.
A válaszadóknak több mint a fele gondolja úgy, hogy a nyugdíjas éveket ellehetetleníti a nyugdíjkorhatár emelése, és számukra ez egy elfogadhatatlan megoldás.
A másik többséget képezik 35%-os válaszadási aránnyal szintén a nyugdíjkorhatár emelés ellen szavazók, akik szerint létezik más módszer is, amivel a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá válhat. Ilyen alternatívákat jelentenek például a járulékfizetők-, valamint a születendő gyermekek számának növekedése, melyek a stabilitáshoz vezethetnek.
Csupán a voksolók 9%-a gondolja úgy, hogy csakis a nyugdíjkorhatár emelése jelenthet megoldást a jelenlegi helyzetben. Szerintük szükséges ez az intézkedés, nem látnak más lehetőséget a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tekintve.
És mindössze a szavazók 2%-a nem foglalkozik egyáltalán a nyugdíjjal kapcsolatos témával. Ez a szám annyira csekély, hogy ez is lehet egy visszajelzés, miszerint a polgárok nagy része tájékozott a nyugdíjhoz kötődő intézkedéseket illetően.
Másik fontos visszajelzés a szavazás alapján, amit már fentebb is érintettünk, hogy a közvéleménykutatás eredménye szerint szinte senki sem ért egyet a nyugdíjkorhatár emeléssel kapcsolatban. Tehát szükségszerű lenne más szemszögből megközelíteni a problémát és más megoldást találni.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
A januári nyugdíjemelés elmaradhat a várható inflációtól
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb makrogazdasági jelentése szerint a jövő évre időzített nyugdíjemelés nem lesz elegendő az áremelkedés ellensúlyozására – írja az mfor.hu. A jegybank szerint ugyanis 2019-ben 3,1 százalékos inflációra lehet számítani, a kormány pedig 2,7 százalékos nyugdíjemelésről döntött tavasszal, amit a 2019-es költségvetés megszavazásával a parlament is megerősített.
A gazdasági portál szerint, amennyiben beválik az MNB előrejelzése, a nyugdíjasok 0,4 százalékponttal alacsonyabb emelésben részesülnek januárban, mint a várható infláció. Hozzáteszik: ha bekövetkezik az eltérés, a kormány jövő novemberben kipótolja a nyugdíjakat.
A novemberi nyugdíjpótlásra idén azért nem kerül sor, mert az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés magasabb volt, mint az év egészére várt 2,8 százalékos árindex. Kormánypárti nyilatkozatok alapján azonban mégis lehet számítani valamiféle kiegészítésre – teszik hozzá. (Fotó: MTVA bizományosi / Faludi Imre)
Magyarország az utolsó helyen végzett a nyugdíjaslistán
Magyarország utolsó helyen áll azon a listán, amit aszerint állítottak fel, hogy milyen az adott országban nyugdíjasként élni, írja a portfolio.hu. Maximumom száz pontot érhettek el az országok: amíg Magyarország mindössze 23-at szerzett, addig Norvégia 65-öt.
Az Aging Society Indexben 18 országot pontoztak az alábbi szempontok szerint:
- milyen lehetőségük van az idősebb embereknek a társadalomhoz való hozzájárulásban, milyen a 65 év felettiek foglalkoztatottsága, az önkéntes munkaórák száma, illetve milyen informális tanulási lehetőseik vannak,
- milyen az idősebbek életminősége a várható élettartam és az 50 év felettiek élettel való elégedettségének vizsgálatával,
- milyen az idősek között a szegénységi arány vagy az ételbiztonság,
- milyen az idősebb és fiatalabb generáció közötti kapcsolat, milyen érzéseket táplálnak a fiatalabbak az idősebb korosztály iránt,
- milyen bevétellel, nyugdíjjal rendelkeznek.
Ezek alapján a legjobb Norvégiában nyugdíjasként élni, második helyen Svédország, harmadik helyen pedig az Egyesült Államok végzett. Magyarország az utolsó helyen végzett 23 ponttal.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Balázs Attila
60-90 ezer forintos európai alapnyugdíj a cél
A Nyugdíjasok Pártja 50+ önállóan kíván indulni a 2019-es EU-s parlamenti választásokon, közölték az MTI-vel (OS). Választási programjukból kiemelték a legfontosabb célkitűzéseket:
- az európai alapnyugdíj megteremtése (minden 65 feletti EU állampolgárnak, pld a lehetséges mértéke 200 euro/fő/hó) EU közösségi finanszírozásban;
- díjmentes vagy kedvezményes utazás 65 év felett vasúton és repülőn EU közösségi finanszírozásban;
- páneurópai nyugdíjas párt létrehozása és működtetése;
- közjogi javaslat a választási törvény módosítására: az európai uniós választás során ne csak egy, hanem több listára is lehessen szavazni.
Európai alapnyugdíj
Terveik szerint nem lenne több, mint 200-300 euró havonta, ami 62-93 ezer forintnak felel meg. Érdekesség, hogy a párt a saját oldalán havi 40 ezer forintot ír. Az európai alapnyugdíj forrása az uniós költségvetés lehetne, tehát végső soron a tagállamok befizetése. 65 év felett alanyi járna annak, aki európai uniós ország állampolgára és legalább negyven évi európai uniós országbeli lakhellyel rendelkezik. Erre épülne rá az egyes országok saját nemzeti nyugdíjrendszere.
Az európai alapnyugdíj megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.
Európai utazási kedvezmény
Szükségesnek látják a nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási kedvezmények megteremtését. Van rá jó példa, a fiatalok díjmentes utazási lehetőségeit megteremtő Interrail rendszer. Az európai fiatalok 2018-ban pályázhatnak ingyenes Interrail vasúti bérletre, hogy a DiscoverEU elnevezésű uniós kezdeményezés keretében felfedezhessék a kontinenst. Az utazások támogatására idén 12 millió eurós keret áll rendelkezésre. A Nyugdíjasok Párja álláspontja szerint a program szűkkeblű és méltatlan.
Az európai belső migráció keletről nyugat felé tart és több millió fiatal, képzett, vállalkozó kedvű és motivált embert jelent. Egyidejűleg több millió itthon maradt szülőt és nagyszülőt. Jellemzővé vált a “Skype-nagymama” helyzet, amikor a képernyő előtt ülve tanítja a nagymama a távol élő unoka számára a gyerekdalokat.
A Nyugdíjasok Pártja lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy az Interrail rendszer kiterjedjen a nagymamákra, legyen bevonva a légi közlekedés és tegye lehetővé az évi 5-6 kedvezményes vagy díjmentes utazást.
A nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási könnyítések megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.
Európai nyugdíjas párt
Szükségesnek látják a pánerópai, személyes tagsági viszonyra alapozó nyugdíjas párt (Európai 50+) megteremtését.
Európa a folyamatos gazdasági – demográfiai – politikai változások, kihívások állapotában van. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint szükséges ennek a folyamatosan változó állapotnak a politikai leképezése: az időskorúak önálló politikai képviseletének biztosítása az EU intézményes keretein belül.
Szükségesnek látják egy személyes részvételen alapuló páneurópai nyugdíjas párt létrehozását és önálló parlamenti képviseletének megteremtését. Nem a mostani, 2019-es, hanem az ezt követő, 2023-as Európa – Parlamenti választásokon már induljon a közvetlen személyes részvételen alapuló páneurópai, azaz nemzetek közötti – feletti nyugdíjas párt.
Ennek jelenleg még semmilyen feltétele nem adott. De megteremthető. 2019-et követően az EU előbb létrehozza az EU egészére érvényes jogi kereteket, majd azokat átvezetve a nemzeti törvényhozásokon, 2023-ban nem csupán a tagnemzetek, hanem pártok közvetlenül is jelölhetnének EU parlamenti képviselőket.
A Nyugdíjasok Pártja 50+ e cél érdekében kezdeményezi, hogy 2019 közepéig jöjjön létre egy Egyesület (tehát civil szervezet), pld. Egyesület a páneurópai nyugdíjas párt megalakulásáért névvel.
Választási törvény módosítása
A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint az EU parlamenti választások során a törvény tegye lehetővé a szavazat megosztását több lista között. Álláspontjuk szerint ugyanis az egy listára való szavazás torzítja a személyes vélemény kifejezésének lehetőségét.
A közvéleménykutatások már jelenleg is mérnek másodlagos és harmadlagos választói preferenciákat, ezek azonban valódi választói akarat formájában nem tudnak érvényesülni a csupán egy lista választásának kényszere miatt.
A választó nem egydimenziós politikai személyiség, még akkor sem, ha politikailag elkötelezett egyik vagy másik párt mellett. Nem vagyunk “tisztán” valamely ideológia elkötelezettjei, egyik kérdésben az egyik, másik kérdésben a másik párt véleményével érthetünk egyet. Ezt a sokszínűséget azonban nincs módunk érvényesíteni.
A helyzet arra a cukrászdára hasonlít, ahol van ugyan tízféle fagylalt, de csak egyfélét szabad rendelni. Az ilyen cukrászdába nem megyünk többé. Természetes, hogy ízlésünk szerint két-háromféle fagyit rendelünk. A parlamenti választási szabályoknak sem szabadna egy olyan cukrászdára hasonlítani, amelyik képtelen megfelelni a vásárlói ízlések sokféleségének, írják a közleményben.
Nyugdíjasok Pártja 50+
A szervezetet tavaly jegyezték be, saját bevallásuk szerint rétegpártnak számítanak. Feladatuknak az időkorúak érdekeinek politikai képviseletét tartják. Azokat a közös időskori érdekeket kívánják hangsúlyosan képviselni, amelyekben konszenzus alakítható ki a különböző értékek mentén az erősen széttagolt időskorú társadalmon belül.
Kiemelt kép: MTI / Balázs Attila
Gyarmati: Add tovább, vidd tovább!
Szeretek néha elgondolkozni azon, vajon kitől, mit örököltem vagy tanultam abban a családban, ahová a gólya pottyantott.
Milyen értékek, vonalak mentén nevelődtem, mi az, ami nem tetszett, és épp azért, mert úgy éreztem, nem jó, nem vittem tovább, míg más dolgok annyira jól sültek el, hogy úgy ítéltem, szeretnék rendszert csinálni belőlük. Amolyan add tovább, vidd tovább rendszert, ami egy idő után jellemző lesz majd a családomra, és segíti azokat is, akiket már nem fogok ismerni, de mégis az én leszármazottaim lesznek. Unokák, dédunokák és a többiek sora – nem kiskaliberű kérdés.
Vannak, hogyne lennének a gének, és kutatják is, vitatják is a szerepüket. Nyilván nem csupán engem érdekel a kérdés, miképpen lehet az esetleg öröklött negatív genetikát felülírni, miképpen lehet kihozni abból, amink van, a legjobbat.
Elmesélek egy régen volt családi történetet mindezek illusztrálásaképpen.
Könnyű neked, hallottam sokszor, ilyen felmenőkkel nyilván olyan géneket örököltél, melyek arra predesztináltak, hogy sportolj és eredményes légy benne. Mindez az én esetemben igaz, de nem csak ez van egy-egy jelentős teljesítmény mögött. Hanem munka, kitartás, szorgalom, és a csillagok megfelelő állása, vagyis némi szerencse.
Ez velem kapcsolatban rendben is lenne, ha a szülőket vizsgáljuk. Ám, ha a nagyszüleimet, és miért is ne lehetne róluk is mesélni, szó sincs remek sportgénekről.
A nagymamáim, mindkettő, vagyis mind a két oldalon, nem is tudtak úszni, viszont sok más területen kiválóan teljesítettek.
Miképpen orvosdinasztiák, vagy zenészcsaládok, én már egy ismert útra léphettem, de a szüleim, mondhatni, elsőgenerációs sportolók voltak.
Szóval, apai nagymamám elképesztően tudott varrni. Ez valószínűleg nem jelentett volna semmit, ha az élete jóval az ötvenedik születésnapja után nem vesz hatalmas fordulatot.
Nagyapámnak könyvkiadója volt, neveltek szépen két gyereket, édesapámat és a bátyját, és nagymama, bár igen érdeklődő ember volt, fiatalon férjhez ment, ami akkoriban azt jelentette, lemond a tanulással kapcsolatos álmairól. Ellátta tehát a háztartást és a családját. A házi javításokon kívül nem volt szüksége a varrni tudására.
Ő maga mesélte nekem, volt benne vágy még tervezni is, de abban az időben ez nem volt megoldható.
Aztán 1952-ben váratlanul és fiatalon meghalt a nagypapám, és 1956-ban a nagyim úgy döntött, ha mi elmegyünk külföldre, ő is jön velünk, leginkább azért, mert az idősebbik fia, Apu bátyja akkor már évek óta Amerikában élt.
Apunak ugyan Olaszországban volt edzői, versenyzői elkötelezettsége, de végül némi kalandozás után mi is kikötöttünk New Yorkban.
Akár másképpen is alakulhatott volna minden, de a szüleim bizonyos idő után úgy döntöttek, mi hárman hazatérünk. Nem így a nagymamám, aki azt mondta, ő bizony nem ugrál ide-oda, ha elindult, maradni akar.
Ott állt tehát már nem igazán fiatalon, hogy kitalálja, miből fog megélni abban a nagyvárosban. Volt hite, akarata, és valószínűleg tehetsége is, hiszen ezek nem életkori kérdések.
Fogta magát, és elsétált New York legnagyobb áruházába – hová máshova –, hogy ő bizony jelentkezne munkára, mert igen szépen és jól varr. Az angoltudása igencsak hagyott kívánnivalót maga után, de megeshetett valakinek a szíve rajta, vagy épp üresedés volt, felvették próbaidőre.
És innen a történet szárnyalás.
Rövid idő alatt kiderült, hogy amit állít, semmi ahhoz képest, amit tud. Szabászatban, tervezésben és kivitelezésben is osztályon felülit produkált.Hamarosan ő lett az áruház vezető varrónője. Bemutatókra készített egyedi darabjai és konfekciótervei is osztatlan sikert arattak.
Nagyi mélyen vallásos volt, adventista, mindig az mondta, a jó Isten tudja, merre alakítja a sorsunkat. Hát, szó, mi szó, hogy egy csendes polgárasszony Budapestről ötven felett megvalósítja az amerikai álmot, nem semmi.
Csakhogy Nagyi, miután nyugdíjba ment, hazatért. Hozzánk, és azt hiszem, nem kevésbe ahhoz a gyülekezethez, ahová szíve szerint tartozott.
Az Amerikából kapott nyugdíja hivatalosan átváltva forintra a hetvenes évek vége felé igencsak jelentősnek számított.
Én viszont kezdő orvosként, egyedül egy kisfiúval, nem dúskáltam az anyagi javakban.
Próbálkoztam kijönni abból, amink volt, inkább kevesebb, mint több sikerrel, és ez a Nagyi tudomására jutott.
– Meg kellene valamit beszélnünk, Andukám, jó lenne, ha felszaladnál valamelyik este – mondta a telefonba.
Gondoltam, egészségügyi problémája adódott, azt akarja velem kitárgyalni, ezért aztán eléggé meglepődtem, amikor így szólt:
– Adnék én neked havonta rendszeresen valamennyi pénzt, hogy könnyebb legyen az életetek.
– De azt én nem fogadhatom el, és nem is tudom megadni – válaszoltam.
– Nekem van, kislányom, bőven több, mint amennyi szükséges, ezért nem is kell visszaadnod. Viszont, jegyezd meg, ha lesz rá módod, add majd tovább te is az unokádnak, amikor úgy érzed.
Elfogadtam, jól jött, könnyített az életünkön, és adom tovább, miképpen a történetet is.
Mert adni jó, és meg kell tanulni elfogadni is.