Meddig emelkedhet a nyugdíjkorhatárunk?

   Valóban annyira fenntarthatatlan a nyugdíjrendszerünk, hogy szükséges tovább növelni a nyugdíjkorhatárt? De meddig még?  
iroda-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

    „A lenti ábrából kiderül, hogy Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon..” [1]

   Ha az elemzések nem csalnak, akkor drasztikus nyugdíjkorhatár emelésre számíthatunk az elkövetkezendő időkben. Erre az intézkedésre azért van szükség, mert a nyugdíjrendszer egyre jobban kimerülni látszik, és az összeomláshoz közeledik. A korhatáremelés a legkézenfekvőbb változtatás, viszont szerintem máshol kellene keresni a megoldást...  

   Fontosnak találom azt, hogy a járulékfizetők száma növekedjen, mert ez nagyon hasznos szerepet játszik a nyugdíjrendszer stabilitásának kialakításában. Hazánkban a munkanélküliségi ráta kedvező alakulása azt mutatja, hogy jó irányba haladunk.

   A másik fontos szempont, ami hatással van a nyugdíjrendszerre, az a születendő gyermekek száma. Erre irányuló kezdeményezések is vannak hazánkban. Sajnos a tanulmányok, karrier miatt a mai fiatalok gyermekvállalásának időpontja egyre jobban tolódik tovább, míg csak egy, vagy esetleg egyetlen gyermeket sem tudnak már vállalni.

   Úgy gondolom, hogy a nyugdíjkorhatár emelés nem tekinthető megoldásnak, hiszen a 65 év körüli nyugdíj előtt állók már így is túlhajszoltak, képtelenség ezt a korhatárt további 7 évvel megtoldani.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: 
[1] portfolio.hu- Argyelán Ágnes: 7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő
letöltés ideje: 2018.09.13 20:22
https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/7-evvel-emelkedhet-magyarorszagon-a-nyugdijkorhatar-ha-igy-csokken-a-munkaero.287718.html
Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Erzsébet-utalványra számíthatnak a nyugdíjasok év végén

Az mfor.hu Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszólalása alapján arról ír, hogy év végén valószínűleg újra Erzsébet-utalványt kaphatnak a nyugdíjasok. Gulyás a tegnapi Kormányinfón arról beszélt, hogy bár a nyugdíjasok idén nem kapnak korrekciót, valamilyen módon figyelembe fogják venni az áremelkedéseket.

Lehetséges megoldásként említette az Erzsébet-utalvány kiosztását. Korábban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pendítette meg, hogy ebben a formában elképzelhetőnek tartják a nyugdíjasok pénzének emelését. Kormánydöntés még nincs erről, de a nyilatkozatok alapján számítani lehet rá, hogy karácsony előtt megérkeznek az utalványok.

Tárkány, 2012. november 16.
Postás kézbesíti egy idõs nõ nyugdíját Tárkányban 2012. november 16-án. A Komárom-Esztergom megyei községben idõközi választást tartanak november 25-én, a polgármesteri székért 3 jelölt indul.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
A nyugdíjasok idén nem számíthatnak korrekcióra
Az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét.

Fotó: Thinkstock


A nyugdíjasok idén nem számíthatnak korrekcióra

Idén nem számíthatnak a magyar nyugdíjasok nyugdíjkorrekcióra – írja az Infostart a KSH adataira hivatkozva. A statisztikai hivatal szerint ugyanis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így nincs szükség korrekcióra.

Ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani, ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben fizetik ki a különbözetet a nyugdíjasoknak. Idén januárban 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, a fogyasztói árak pedig átlagosan 2,6 százalékkal nőttek.

Nyugdíjprémium viszont lesz, annak feltétele, hogy a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány mértéke pedig a tervek szerint alakul. Ezt a napokban Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára megerősítette(Illusztráció: MTI / Krizsán Csaba)


Ön sem fog lelkesedni az új „nyugdíj-ötletért”?!

  Sokaknak nem fog tetszeni az új "nyugdíj-ötlet"?! Ön köztük lesz?!
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_korrekcio.jpg

  "Nem kapnak annyi plusz pénzt idén ősszel a nyugdíjasok, mint tavaly. A KSH jelentése szerint ugyanis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, vagyis a számok alapján nincs szükség korrekcióra." (1)

  Előre láthatólag sokaknak nem fog a szívébe férkőzni, ez az új elgondolás, hiszen így némi extra pénzt kaphattak az érintettek. Az alacsony korrekcióval azonban nehezebbé vállhat kicsit a helyzet. 

 Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1): napi.hu- Idén elmarad a nyugdíjkorrekció
https://www.napi.hu/magyargazdasag/nyugdijas-nyugdij-nyugdijkorrekcio-nyugdijpremium-inflacio.669743.html
letöltés ideje: 2018. 09. 13 18:06
foto: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nem lesz plusz pénz a nyugdíjasoknak az idén, elmarad a nyugdíjkorrekció!!!

Nem lesz plusz pénz a nyugdíjasoknak az idén, elmarad a nyugdíjkorrekció!!!

elmarad a nyugdíjkorrekció  >>>

Nem számíthatnak idén nyugdíjkorrekcióra a magyar nyugdíjasok. A KSH jelentése szerint ugyanis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, vagyis a számok alapján nincs szükség korrekcióra. Friss kormányzati bejelentés szerint viszont a nyugdíjprémiummal várhatóan számolhatnak.

Nem kapnak annyi plusz pénzt idén ősszel a nyugdíjasok, mint tavaly.

A novemberi visszamenőleges nyugdíjkorrekció alapja ugyanis a nyolc havi átlagos infláció mértéke.

Hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki? Tavaly év elején például mindössze 1,6 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, ám az infláció ennél nagyobb volt, és a kettő különbözetét megkapták novemberben a nyugdíjasok.

Hogy ez összegben mennyit jelentett, az a nyugdíj összegétől függött, de egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetén 12 ezer forint többletet jelentett a magyar nyugdíjasoknak.

A jogszabály szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést, vagyis korrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg a különbözetet az idősek.

Idén nem valószínű, hogy kapnának nyugdíjkorrekciót az idős magyarok. Idén januárban ugyanis 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, viszont a KSH legfrissebb adatai szerint az infláció nem éri el a 3 százalékot, a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek.

Vagyis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így kompenzációra sincs szükség.

Nyugdíjprémium viszont lesz


Nyugdíjprémium várható idén és jövőre is

A Magyar Időknek Tállai András azt mondta: a gazdaság jól teljesít, a sikerhez hozzájárul a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni. A pénzügyminiszter helyettese felidézte, a nyugdíjprémiumot akkor kaphatják meg a nyugdíjasok, ha a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot és a költségvetési hiány is a tervek szerint alakul.

A legfrissebb adat szerint a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP, s azzal számolunk, hogy egész évben négy százalék felett lehet a hazai gazdasági bővülés.

Az idei kifizetés összegéről ősszel döntenek. A tavalyi 24 milliárd után idén 32,5 milliárd forintot különítettek el erre, a már elfogadott jövő évi büdzsében pedig 25 mil­liárd szerepel.

Ha minden a terveink szerint alakul, vagyis a gazdaság továbbra is jól teljesít majd, s a hiányt­ is kordában tudjuk tartani, akkor a nyugdíjasok tavaly után nemcsak az idén, hanem jövőre is részesülhetnek prémiumban.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben
A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán


Rendkívüli nyugdíjemelésről hallott egy kisnyugdíjas

Egy 67 éves nyugdíjas, akinek mindössze havi 67 800 forint a járandósága úgy hallotta ismerőseitől, hogy esetleg kaphat „rendkívüli nyugdíjemelést”. S hogy talán a segítség rendszeres időközönként is jöhet, esetleg évente. Neki minden fillér számítana, ahogy fogalmazott a HRPortálnak. És kérte, árulnák el neki, hova, kihez kell forduljon, és mire van esélye.

A nyugdíjszakértő Farkas András (nyugdíjguru) válaszából az derül ki, hogy bizonyos feltételek mellett valóban lehet kérni és kapni néha emelést, hiszen létezik a méltányossági nyugdíjemelés intézménye. De nem egészen a 67 éves nyugdíjas által hallottak szerint.

Méltányossági nyugdíjemelést:

  • az a korhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, vagy
  • az a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú özvegy, vagy
  • az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy,
  • vagy az az árva,

kérhet, akinek nyugellátása és a rendszeres (szociális) pénzellátása együttes havi összege nem haladja meg a 85 ezer forintot.

És ami még fontos:

A nyugdíj, az  özvegyi nyugdíj, az árvaellátás méltányossági emelése legalább 2.850 forint és legfeljebb 7.125 forint lehet havonta.

Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.

Szóval az ellátása összege alapján az olvasó elvileg kaphat méltányossági emelést, de nem évente, hanem csak háromévente.

Ha kíváncsi, hogyan kell intézni a méltányossági emelést, kattintson!

Kiemelt kép: MTI, Balázs Attila


Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?

Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:

  • a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
  • az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.

A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?

Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:

  • a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
  • az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.

A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


Gyengén megy idén a nyugdíjpénztáraknak

Az állampapírpiac hanyatlása és a részvénypiac nem túl fényes teljesítménye az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztárakra is hatott, eddig a kevés kockázatot vállaló portfoliók az év vesztesei – írja a Világgazdaság.

A lap szerint ötből négy önkéntes nyugdíjpénztári alap mínuszban állt az első nyolc hónap után. A legfrissebb júliusi inflációs adat szerint 3,4 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, ezt a szintet az idei hozamok meg sem közelítik.

Az egyetlen kivétel a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfoliója, amelynek befektetési egységei január óta több mint 6,2 százalékot hoztak.

Az elemzés szerint az idei gyengébb teljesítmény ellenére hosszabb távon jók a pénztárak hozamai. Bár idén az első fél évben nem egészen 24 milliárdot buktak a nyugdíj-alapok, 2009 és 2017 között a vagyonkezelők 676 milliárd forintnyi pozitív hozammal növelték meg a tagok számláját.

A négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár 12 alapja közül kettő állt augusztus végén szerény pluszban: a Szövetség és a Budapest növekedési alapjai. Mind a négy pénztárnál a növekedési alapok állnak a legjobban, ami azért jó hír, mert a legtöbb tag pénze ezekben van – írta a Világgazdaság. A kiegyensúlyozott alapok bukták a legnagyobbat, nyolc hónap alatt 1-2 százalék között estek. (mti)