Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>
Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>
A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.
2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent. 
A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.
A prémium összegét két szám szorzata adja:
- a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
- a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.
13. havi nyugdíj helyett tűzoltás
2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.
A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.
Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.
Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.
A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.
A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.
Hoppá! Ez történik az orosz nyugdíjjal?!
Mi történik az orosz nyugdíjjal?! Mekkora lehet a baj?! Változással megállítható a lejtőn?!
"Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak." (1)
"Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint reform nélkül megszűnhet az állami nyugdíjrendszer Oroszországban." (1)
Egy válsághelyzetben lévő nyugellátás helyreállítása nagyon bonyolult feladat. Nem csak a korszerűsítés hiánya, de a rendszer fenntarthatatlan felépítése is nehezíti a megoldást jelenleg.
Hogyan lehetne a nyugdíjpénzeket úgy pótolni, hogy közben az érintettek se szenvedjenek hiányt?
A hazai viszonyokból kiindulva, a nyugdíjkorhatár esetleges emelése nagy felháborodást kelthet Oroszországban is, további terheket róva a döntéshozókra.
Ez esetben mégis milyen megoldás kínálkozik, hogy az orosz nyugdíjat megállítsák a lejtőn?!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1): napi.hu-Domokos Erika: Mélyül az orosz nyugdíjválság
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/melyul-az-orosz-nyugdijvalsag.667929.html
letöltés ideje: 2018.08.15.14:38
fotó: pixabay.com
Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben
2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.
A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.
A prémium összegét két szám szorzata adja:
- a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
- a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.
A 28 500 forintos nyugdíjminimummal számolva ez a tavalyi évben így nézett ki: (4,1-3,5) x (28 500:4) = 4275 Ft
A nyugdíjprémium nem jár mindenkinek, aki tárgyév novemberében nyugdíjas. Azok számíthatnak a kifizetésre, akik a 2017-ben már legalább egy napig nyugdíjasok voltak és 2018 novemberében is azok, ideértve a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági járadékot is.
13. havi nyugdíj helyett tűzoltás
2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.
A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.
Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.
Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.
A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.
A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.
Kiemelt képünk illusztráció: Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.Fotó: Mohai Balázs / MTI
Hiába a kormány terve, a magyar nyugdíjasok többsége nem rohanna dolgozni
A GKI közlése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy a kormány által felkínált lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok.
A KGI Zrt. z 1000 fős mintájából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.
A felmérés szerint:
- a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet,
- 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen: 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
- más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százaléka felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna.
Végeredményben a potenciális munkavállalók 60 százaléka 60 és 70 év közötti.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. A GKI Zrt. szerint ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.
Top 10 nyugdíj bejegyzés 2018. július hónapban
Ezek a bejegyzések taroltak az előző hónapban!
1. Mindenkit érintő nyugdíj-hiba?! Ön hol keresné?!
2. Nyugdíj feszültségek!
3. Nyugdíjkorhatárok 2018- Nem titok többé!!
4. Megdöbbentő Nyugdíj Titkok!
5. 3+1 tény a nyugdíjról amit 2018-ban is tudnia kell!
6. Ausztria – nyugdíj
7. Elképesztő nyugdíj számok?! Merre a jó irány?!
8. Friss: nyugdíjkorhatárok 2017
9. Nyugdíj-területek: A veszély mindenhova elér?!
10. Nyugdíj: Így alakul 2018-ban! Ön jól döntött?!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Végrehajtók adósságcsapdájába került a nyugdíjas házaspár
Nyugdíjas olvasónk pórul járt a vejével: több mint 10 évvel ezelőtt tetemes áramdíjtartozást halmozott fel a férfi, amikor már csak ő lakott a közös lakásban. Az összesen 672 ezer forintos tartozást végül a négy tulajnak, olvasónknak, férjének, lányuknak és a vejnek kellett egyenlő, 168 ezer forintos részben kifizetni, amire a bíróság később végrehajtást rendelt el.
Háromszoros levonás után is vontak volna
Innentől cifra a történet, mert bár az asszony nyugdíjából már letiltották a tartozása háromszorosát, 2016-ban még mindig hátralék mutatkozott. És még ezután is újabb összegeket vontak le a számlájáról, illetve újabb letiltást jegyeztek be a nyugdíjára. Végül bírósághoz fordult, de onnan a végrehajtóhoz irányították vissza, mondván, neki kell felvilágosítást adnia. Magyarázat azonban nem érkezett.
Végül benyújtotta a követeléskezelőnek a nyugdíjfolyósító igazolását, amelyen látszott, hogy levonták tőle az összegeket. Erre jelezték, hogy bár a nyilvántartás szerint még mindig tartozása van, de az igazolás alapján az Elmű leállíttatja vele szemben a végrehajtást. Hogy mi lett a pénzzel, amit levontak tőle, ha nem került az áramszolgáltatóhoz? Az asszony állítása szerint a mai napig nem kapott végső elszámolást a végrehajtótól.
Fotó: Vajda János / mti
Hibás ügyszám, hibás név
Férje egy másik végrehajtóhoz került – az ő ügyében a végrehajtó (vagy a nyugdíjfolyósító?) nem azt az ügyszámot adta meg, ami alapján az áramszolgáltató a beérkező pénzeket le tudta volna könyvelni. Így hiába voltak a letiltások a nyugdíjból, nem apadt a tartozás.
- A Magyar Bírói végrehajtói Kamara (MBVK) megkeresésünkre azt írta, a végrehajtó dolga, az ügy azonosítására szolgáló adatokat megadja a letiltáshoz. Ettől még hibázhatott a nyugdíjfolyósító is.
A bankszámlán pedig azt látták, hogy egy ügyvéd nevére mennek a pénzek az Elmű helyett. Kiderült, hogy ez újabb elírás történt, de biztosították az idős párt, hogy a pénz nem az ügyvéd zsebébe ment, nem azért nem fogyott a hátralék. Miután panaszt tettek, megtörtént a beazonosítás, lekönyvelték az összegeket, és kifutott a tartozás.
Sosincs vége?
Már azt hitték, letudták a tartozást, ám tavaly nyáron a férj nevére, és már jelenlegi ingatlanjukra jelzálogot jegyeztek be a régi ügyben. Hogy miért, arról nem kaptak tájékoztatást.
A kamarától megtudtuk, előfordulhat, hogy bár a főkövetelés már megtérült, az eljárás folytatódhat,
- ha a végrehajtást kérő nem dokumentálta dátum szerint tételesen a megtérülést a végrehajtónak (nem elég bejelenteni, hogy az összeg megtérült),
- a végrehajtó díjai és költségei még nem térültek meg.
Hogy olvasónk férje esetében is erről van-e szó, azt nem sikerült megtudnunk, mert az ő végrehajtója nem reagált megkeresésünkre, az asszonyé a olvasónktól kapott meghatalmazás ellenére sem adott felvilágosítást, az Elmű és ügyvédje pedig adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott.
Tényleg nem lehet könnyű követni a végrehajtást
A hétköznapi ember számára áttekinthetetlenek a végrehajtási eljárások, nem elég a tájékoztatás, nemigen követhető, kinek mennyi a tartozása, és mi alapján. Ugyanezt panaszolta a családapa, aki ellen lakáshitelük miatt indult végrehajtás:
És a nyugdíjas nő, aki veje telefontartozását volt kénytelen kifizetni:
Rákérdeztünk a kamaránál, milyen rendszerességgel kell elszámolást küldeni az adósnak. Azt írták, hogy amikor egy végrehajtás lezárul, akkor kell hogy készüljön elszámolás, amit „díjjegyzéknek” hívnak. Ebben fel kell tüntetni többek között
- a végrehajtási ügy értéket ( főkövetelés),
- a végrehajtás során befolyt összegeket, és a behajtási jutalék alapját,
- a végrehajtási költségeket és díjakat,
- és tájékoztatást arról, hogyan lehet a díjjegyzék miatt végrehajtási kifogást tenni.
Ha pedig az eljárás befejezése előtt számol el költséget a végrehajtó, részdíjjegyzéket kell kiállítania. Ha letiltásról van szó, akkor (az adminisztráció csökkentése jegyében) csak az összesen 50 ezer forintot elérő végrehajtási költségekről kell részdíjjegyzéket készíteni.
Ezek szerint
- ha csak 50 ezer forint alatti költségek vannak letiltva, akkor az adós nem kap részdíjjegyzéket.
- És a részdíjjegyzék célja nem az, hogy az adós tudja mennyivel tartozik, hanem hogy a végrehajtó a nála felmerült költségekről tájékoztasson.
Vajon nem lehetne megoldani, hogy a bankhoz hasonlóan a végrehajtó is küldjön elszámolást, legalább évente egyszer, és annak lehetőleg az is legyen a neve, hogy „elszámolás”, hogy az adós is követni tudja, hol tart a tartozás és a költségek megfizetésével?
Olvasónk részdíjjegyzéket és „pénzügyi elszámolást” kapott, illetve „esedékes tartozás-összesítőt”, de ezeken nem egyforma tételek szerepeltek (sem megnevezésben, sem összegszerűen), így nem könnyítették meg az eligazodást.
Nem baj, hogy ugyanaz az ügy, a behajtott összeg lehet eltérő
Az is különös, hogy bár az eredeti végrehajtási összeg egyforma volt az idős házaspárnál, a nőtől 550 ezer forint feletti összeget vontak le, míg a férjétől alig több mint 300 ezer forintot. Az asszony kérdését azzal hárította a követeléskezelő, hogy egy másik alperes befizetései nem befolyásolják az ő fizetendőit.
Az asszony most attól tart, beteg férjénél sem áll meg a letiltás 300 ezer forintnál, hanem tőle is 550 ezret, vagy netán még nagyobb összeget hajtanának be.
Az MTVA rovására tenné lehetővé a korkedvezményes nyugdíjat a Jobbik
Törvényjavaslatot nyújt be a Jobbik a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásáért. Ennek fedezetéül a közmédiától vonnának el évi negyvenmilliárd forintot – közölte sajtótájékoztatóján Ander Balázs, a párt országgyűlési képviselője a Hír TV beszámolója szerint.
A politikus rámutatott, hogy a magyar férfiak egészségi állapota rosszabb, mint a nőké, akiket megillet a 40 év utáni nyugdíjazás lehetősége, és várható élettartamuk is kevesebb. A férfiak egy része gyakorlatilag a haláláig dolgozik – hangsúlyozta.
Szerinte a kormány a „költségvetésre veszélyes elemekként”, „kizsigerelendő munkaerőként”, „halálukig dolgoztatható igavonó baromként” tekint honfitársainkra, akik ennél jóval nagyobb megbecsülést érdemelnének.
Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál
Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. Farkas András nyugdíjszakértővel beszéltük át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.
Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak
Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok, nők negyvenesek, szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők) után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.
A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.
A kereseti korlát nem szűnik meg, de nem mindenkinél lesz
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára nagyon örülnek, akik korhatár előtti ellátás, nők negyvenesek és szolgálati járandóság mellett végeznek munkát. Számukra tehát nem lesz kereseti korlát. Mit jelent ez?
- Januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát.
- Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következő hónaptól az év végéig.
- Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.
A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.
Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése. De van-e itt ellentmondás?
A szakértő hangsúlyozta,
- maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont
- mivel jövőre a Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettől
- a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.
Már nem nyugdíj, de azért rögzítjük:
- nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.
Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértő.
- Marad a nyugdíjasok közszférás foglalkoztatásánál is korlátozás, a „munkabér vagy nyugdíj” szabálya.
Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát. Úgy tudjuk, egyik sem igazán jellemző.
Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is
A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis aki nyugdíj mellett állásba megy január után, az nem számíthat már az (automatikus) 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre.
De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.
Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna
Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.
A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe. Július 26-tól viszont másnak sem kell ezt a procedúrát végigvinnie, annak, aki a nyugdíj megállapítását kéri.
Kiemelt kép: Mint Images/AFP
Ennyi nyugdíjat akarnak a németek!
Vajon hol a legjobb nyugdíjasnak lenni? Ezeket a híreket a németországi minimálnyugdíjról még biztosan nem hallotta!
„Im Jahr 2012 hat die SPD Pläne für eine Mindestrente in Höhe von 850€ vorgelegt, bis zum Jahr 2014 wurde dieses Konzept aber nicht durchgesetzt.” [1]
„2012-ben az SPD egy 850€ összegű minimálnyugdíj tervezetet nyújtott be, ezt az elképzelést viszont 2014-ben még nem érvényesítették.”
Sajnos azonban még mindig nem valósult meg a minimálnyugdíj Németországban és azt se lehet tudni, hogy egyáltalán meg fog-e valósulni valaha.
Úgy gondolom, hogy azoknak a munkavállalóknak hatalmas könnyítést jelentene a minimálnyugdíj bevezetése, akiknek kevés a fizetése és emiatt nagyon csekély a nyugdíjrendszerbe való befizetésük is. Számukra egy biztos alapot nyújt előre a nyugdíjas évekre, mivel a kevesebb fizetésből a nyugdíjcélú előtakarékoskodás lehetőségei is korlátozottabbak.
Viszont Németországban egy jóval magasabb életszínvonalért küzdenek az átlagemberek, mint hazánkban. Éppen ezért nehéz a nyugdíjasok, valamint életviteleiknek az összehasonlítása, hiszen meglátásaim szerint egy hatalmas szakadék van a két társadalom között.
Sokkal motiválóbb azért dolgozni, hogy többet utazhassunk vagy szórakozhassunk, minthogy a létminimum értékét elérhessük. Mindemellett az előre gondoskodás lehetőségét is könnyebb előtérbe helyezni úgy, ha már az ún. garantált minimálnyugdíj biztosítva van.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás: https://www.gevestor.de: David Gerginov: Grundsicherung: Diese Kriterien für die „Mindestrente“ müssen erfüllt sein
https://www.gevestor.de/details/grundsicherung-diese-kriterien-fuer-die-mindestrente-muessen-erfuellt-sein-721300.html
(letöltés ideje: 2018. 08. 02. 20:17)
Fotó: pixabay.com
Nyugdíj feszültségek!
Nyugdíj feszültségek! Itt a legégetőbb a probléma?! 
Nyugdíj feszültségek!? Lassan egyenlőségjelet is tehetnénk a két szó közé, hiszen egy ideje már másról sem szól a nyugdíj világa mint a problémákról és a megoldások találgatásáról.
Minden témában érzékelhető, meggátolva a gördülékeny nyugellátást.
Az elmúlt időszakban a legtöbb nehézség véleményem szerint az alábbi témakörökben tapasztalható:
- Nyugdíjkorhatár- Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az egyre kitolódó nyugdíjkorhatár alapjaiban rengette meg az emberek időskori ellátásba "vetett hitét".
- Nők40- A nők40 nyugdíjkedvezmény, a korhatárhoz is kapcsolódik, de a szakértők között is egyértelmű a feszültség, hogy ez a kezdeményezés pozitív vagy negatív hatással van-e a magyar nyugdíjhelyzetre.
- Ellátás összege- A nyugdíjak összegére sokan panaszkodnak, hogy ha nem tettek félre dolgozói éveikben, nagyon nehezen tudnak kijönni a kapott pénzből. Emellett a nyugdíjminimum annyira kevés, hogy az alapvető szükségleteket sem tudják belőle fedezni.
- Nyugdíjas szövetkezetek- Nyugdíjba vonulás után a legtöbben nem szeretnének újra munkába állni és ahelyett, hogy a nyugellátásban részesülőket vonják vissza a munkaerőpiacra, inkább az ellátás minőségi és mennyiségi javulásán kellene dolgozni amellett, hogy a "friss" munkaerőnek teremtsék meg a megfelelő munkakörülményeket.
- Nyugdíjrendszer- Bizonyos szempontból a többi nyugdíjfeszültség is visszavezethető a nyugdíjrendszer problémájára. Más szempontból viszont amíg az egyes egységek nem kerülnek rendbe a teljes rendszer sem válik akadálymentessé.
Így mint a fogaskerekek mozgatják egymást. Ha az egyik részben nehézség merül fel, az gátolja a másik megfelelő működését is, azonban ugyan ez igaz abban az esetben is ha jól működik a rendszer, az egyes pillérei is optimálisak lesznek, illetve ha a témakörök eredményesek akkor egy kiegyensúlyozott nyugdíjrendszer hozható létre.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
