35 ezer forinttal több nyugdíjat kap egy átlagos budapesti idős, mint egy dél-alföldi

A magyar állam 2016-ban a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordított, azaz 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben, ugyanakkor (a gyorsabb gazdasági növekedés miatt) a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal 10 százalékra csökkent 2015-höz képest – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Magyarország 2017 című kiadványa alapján a Napi.hu.

2016-ban – az infláció tervezett mértékével számolva – 1,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,6 százalékkal emelkedett 2015-höz képest, így a nyugdíjak reálértéke 2016-ban az előző évhez képest 1 százalékkal emelkedett. 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése meghaladta a keresetekét, azóta viszont évről évre alatta marad – 2016-ban már 6,4 százalékpont volt a különbség.

Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte: egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. Ez a különbség több mint 35 ezer forintot jelent.  Magyarországon átlagnál nagyobb nyugdíja a KSH szerint a Budapesten, illetve a Komárom-Esztergom, a Pest és a Fejér megyében élőknek van.

A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. Az osztrák nyugdíjasok közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár — derül ki a cikkből.

Kép: 24.hu/Berecz Valter

3500 forinttal emelkedik az átlagnyugdíj jövőre

Az mfor.hu szúrta ki, hogy Sneider Tamás jobbikos képviselő eredetileg arról érdeklődött a Parlamentben,  hogy milyen lépéseket kíván tenni Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere annak érdekében, hogy a férfiak számára is elérhető legyen a méltóságban megélt nyugdíjas lét. A miniszter helyett válaszoló Rétvári Bence a nyugdíjemelésektől kezdte válaszát.

Ebből derült ki, hogy Rétvári szerint ha minden, a nyugdíjasok számára kifizetett ellátást figyelembe veszünk, akkor az átlagnyugdíj 130 500 forintra. A jövő évi prognózis alapján ezt az összeget 2019-ben további 2,7 százalékkal fogják emelni a költségvetési törvényjavaslat elfogadása esetén, ezzel az átlagnyugdíj 3500 forinttal 134 ezerre nő majd.

A nők esetében bevezetett 40 év munkaviszony után elérhető kedvezményes nyugdíj elsősorban családpolitikai intézkedés Rétvári válasza szerint, a férfiak ügyéről azonban semmi konkrétumot nem árult el.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Gyerekeknek főz – szakács lett az államtitkárból 

A Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán azt mondja, nem tartja megalázónak mostani helyzetét. A volt államtitkár most jogásznak, közigazgatási szakértőnek, szakácsnak és könyvmolynak vallja magát. Természetesnek veszi, hogy nyugdíjasként csökkent az életszínvonala, és úgy érzi, hasznos.

Letette az uniós szakácsvizsgát, így főzhet a Heti Betevő budaörsi csapatában és egy mozgássérült alapítványnak.

Négy éve pedig alapított egy budaörsi olvasókört, amikor kirúgták utolsó állami állásából is.

Választási szakértőként vonták be az EBESZ végső jelentésébe és a Tiszta voks nevű alapítvány tevékenységébe, és Kim Lane Scheppele professzor is kikérte véleményét a választások értékeléséhez. Nem bánta meg, hogy a Demokratikus Koalíció színeiben elindult, majd visszalépett. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa:

összefogás nélkül nem megy. És sajnos be is igazolódott: összefogás nélkül tényleg nem megy.

Szerinte a következő választáson is csak így lehetne megverni a Fideszt, de most még arra sem lát sok esélyt, hogy jövőre legyen  előválasztás és a főpolgármester-jelöltet így válasszák ki.

Tovább a lenini úton

A választók döntő többsége tudja, hogy ez a helyes út, de a pártvezetőkkel ezt még nem sikerült megértetni.

Tehát úgy állunk most, hogy néhány lúd legyőzi a választó polgárókat.

A Fidesz új választási törvényében mintegy 120 olyan javaslatot  talált,

amely visz tovább bennünket a lenini úton…

A pálya még lejtősebb lesz, a módosítások a Fidesz előnyeit teszik egyértelműbbé. 

Ezt főzte ki a Fidesz

Egyéni választókerületben is szavazhatna, akinek sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye nincsen. Ez egyértelműen a buszoztatást jelenti a környező országokból. A Fidesz ezt eddig is tette, de most legálissá változtatja. Amennyiben egy párt neve, egy tagjának a fényképe megjelenik az óriásplakáton, már nem kellene feltüntetni az impresszumot. Így nem lehet tudni, ki helyezte ki a plakátot. A Fidesz ezzel törvényesítené a módszert, amellyel ellenzéki pártvezetőket Soros-bérencként tüntetett fel.

A törvény módosítása után az ellenzék a 11 ezer szavazókörből  ötezerben nem tud delegálni embert, míg a határon túliaknak öt módosítás is egyszerűsíti a szavazást.

Még magyarul sem kell tudni

A határon túliaknak nem kell tudni magyarul, még leírni sem a  nevüket. Bárki beadhat kérelmet, hogy regisztrálják a választói névjegyzékben. Törvényessé tennék, hogy pártocskák, alapítványok fejkvótáért gyűjtsék az aláírásokat. A kamupártokat is felmenti a Fidesz a törvénysértés alól, az állami támogatás megvonása a jövőre szól, a módosítás visszamenőleg mentesíti őket a visszafizetés alól.

Szerinte a Fidesznek az önkormányzati választások előtt nem kell hozzányúlnia a választási törvényhez, olyan centralizált rendszer,  annyira kezében tartják a településeket a költségvetésen keresztül. Nem kell, hogy lázadjanak az önkormányzatok. Tíz százalékkal  emelik a polgármesterek, testületi tagok javadalmazását, és már hűségesek is lesznek.

Egy egyszerű recept Orbán megbuktatására

A választási szakértő tudja, hogyan lehetne nyerni. Csak egy kis matematika.

Belerokkannak, míg elérik a nyugdíjt

A 62 éves József vízhálózat karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postáként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik.

Egy nem rég készült OECD-tanulmány szerint már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni. Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.

,A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba

– magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő.

Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.

55-60 évesen nem csak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, de az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De ha még el is éri valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyudíja nem lesz arra elég, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogják-e? Muszáj lesz.

Egy kis településen futunk bele egy éppen a munkának neki látó vízműves csapatba, őket kérdezzük meg, hogy van-e közöttük olyan, aki 55 éves kor fölött van. Átirányítanak minket a másik telephelyre, de előtte még elmondják, hogy ők 50-hez közel is nehezen bírják már a fizikai munkát. Az egyik 49 éves férfinak szívrohama is volt nem rég, ezért őt próbálják kímélni a többiek.

Átmegyünk a nem messze lévő vízműhöz, ahol kis szólongatás után megjelenik József (nevét kérésére megváltoztattuk), aki vízhálózat karbantartóként dolgozik 62 évesen. Amikor megkérdezzük tőle, hogy bírja a munkát, azt feleli, hogy csak nézzünk rá, miközben széttárja a kerti szerszámok miatt feltört, kisebesedett tenyereit.

József három településért felügyel, a vízműnél mindent ő tart rendben, szerel, fest, karban tart, lemászik az aknába, földet pakol, ha csőtörés van, akkor ás. De ha a három település egyikén valamilyen külső munkálat van, akkor is ott kell segédkeznie és pont úgy dolgoznia, mint a 30 éves társainak.

„Itt ilyen nincs, hogy kímélik az idősöket. Itt vagy elmegy betegállományba, mert nem tud dolgozni, vagy ha itt van, akkor mindent kell csinálnia” – mondja.

József szintén 62 éves munkatársa most betegállományban van, koszorúér műtétje volt, ezért a férfi most két ember helyett dolgozik.

A fizikai megterhelés nem minden, József minden nap reggel 7-től délután fél 4-ig dolgozik, de valójában a munkaideje ekkor még nem ér véget, mert 16 órától 22 óráig ügyeletes. Rendszeresen jár be hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni, de az is többször előfordult, hogy hajnali fél kettőkor kapott sms-t, hogy menjen ki a vízműhöz. Mindezt 140 ezer forintért, ami most csak azért ennyi, mert a kollégáját is helyettesíti, egyébként 120 ezer forintot kap készhez.

Ez egy nagyon rossz rendelet volt az állambácsitól, hogy 65 éves korig dolgozni kell, én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már. Az ember 3-4 óra alatt úgy el tud fáradni, hogy szinte hihetetlen

– meséli József.

Az összes munka közül az ásás, az iszapos föld cipelése a legfárasztóbb. József szerint az pár óra alatt kivesz annyit az emberből, hogy 24 óra sem elég kipihenni.

Annak ellenére, hogy József a szakmájában dolgozik, már többször megfordult a fejében, hogy keres másik munkát, de ez ennyi idős fejjel már nem olyan egyszerű, mert a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket a koruk miatt, ráadásul irodai munkára nem is igen vesznek fel olyat, aki csak a fizikai munkához ért.

Amikor József betöltötte a 60. életévét, úgy érezte, hogy még egész jól bírja, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nehezebb. József világ életében fizikai munkásként dolgozott, de szerinte ezt maximum 60 éves korig lehet bírni, mert addigra az ember teljesen kimerül.

József arra a kérdésre csak nevet, hogy tudja-e mikor mehet nyugdíjba: hogyne tudná. Negyvenhét ledolgozott év áll mögötte, és mivel 1956 előtt született, ezért 64,5 évesen mehet nyugdíjba. Csakhogy a férfi egyáltalán nem biztos benne, hogy képes lesz végigdolgozni a maradék éveket, pedig dolgos ember, sosem szeretett egy helyben ülni, de ez már neki is sok.

Mégsem mondhatja azt a munkáltatójának, hogy holnaptól nem jön be dolgozni, hogy a maradék két és fél évét inkább pihenéssel tölti, mert nincs annyi tartaléka, amiből a nyugdíjig megélhetne. Van két huszonéves fia, akiknek még segíteni akar elindulni az életben, tehát miattuk muszáj lesz dolgoznia.

Az ember szeretné úgy nyugodtan befejezni a dolgokat, hogy ha most tényleg elmennék holnap nyugdíjba, akkor legyen annyi tartalék, amiből megélünk, de sajnos itt én nem keresek annyit

– mondja legyintve.

A szakértő gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor már valaki nem bírja tovább a megterhelő munkát, de még több éve van a nyugdíjig. Csak az olyan fizikai munkánál jár a korkedvezmény, amelyek ártalmasak az egészségre. Ilyen tipikusan a föld alatt, meleg üzemben vagy a villamosenergia-ipatban végzett bizonyos munkakörök. Például egy 20 éve szakmában lévő férfi röntgen orvos négy évvel korábban mehet nyugdíjba. Minden más, ami nem ebbe a kategóriába esik, 65-ös korhatárral bír.

Egy fejér megyei kis faluba, Válra menet futunk bele az út szélén Istvánba, aki kicsit nehézkesen mászik vissza a traktorjába, ami egyben egy örökbe fogadott kutya lakosztálya is. Mikor elmondjuk, hogy mért jöttünk, ő is rögtön panaszkodni kezd, hogy még csak 59 éves, de nehezen megy már a munka. Kőművesként dolgozik, ahol gyakran kell nehéz dolgokat megemelnie vagy felmászni valahova, emellett még bérszántást is végez egy 8 hektáros szőlőföldön, amit István csak rabszolga munkának hív.

Tudja mennyi munka van azzal? Nézze meg, hogy néznek ki a kezeim

– mondja, miközben felénk nyújtja a több helyen felrepedezett, sebes kezeit.

A munka ilyenkor már nem csak a kor miatt annyira megterhelő, Istvánnak nem rég egy sérv műtétje is volt, ezért sem mozog már olyan fiatalosan.

István olyan messzinek érzi a nyugdíjat, hogy nem is számolja, pedig még 6 éve biztosan hátra van. Szerinte még a nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni, mert nem fogja tudni fenntartani magát belőle, holott 9 éves kora óta dolgozik, igaz akkor még csak nyári munkában.

Egy másik településen botlunk bele Zoltánba, az 56 éves postásba, aki biciklivel hordja ki a leveleket a nagy melegben. Az ő munkájáról nem gondolnánk rögtön, hogy megterhelő lehet, hiszen csak tekerni kell, de a dimbes-dombos vidéken sokszor a 40 fokban vagy a mínusz 10-ben ez egyáltalán nem olyan könnyű.

Fizikailag eléggé megterhelő egész nap tekerni, ráadásul itt emelkedők is vannak. Amikor időjárás változás van, akkor meg gyengébb az ember és akkor már a leejtőn se akar menni

– mondja nevetve.

Zoltán szinte egész nap kinn van az utcán, reggel 7-től hordja a leveleket. A bicikli a levelek és szórólapok súlya miatt nem könnyű, ezért az egyenlőtlen, kátyús járdán is nagyon kell figyelni, nehogy felboruljon.

Amikor megmondjuk neki, hogy mennyi most a nyugdíjkorhatár, akkor kicsit ijedten, meglepődve kérdez vissza, hogy valóban annyi-e. Fogalma sincs, hogy bírni fogja-e ezt a munkát még 9 évig, attól tart, hogy hirtelen jön majd az öregedés.

A fizikai munkát végzők általában nem 60 éves korukra kezdik el nyögni a ledolgozott évek számát, már az ötvenhez közel is jelentkeznek a bajok, amik később csak rosszabbodnak és ellehetetlenítik a munkát.

Beke Gábor még csak 49 éves, de éppen ezért hagyta ott a pék szakmát, mert a több mint 20 év alatt, amit pékségben töltött, teljesen leamortizálódott. Ennyi idő alatt tönkre ment a dereka, a vállában meszesedés alakult ki és már csak térdvédő pánttal tud dolgozni, mert az is annyira szétment. Szerinte ezt 65 éves korig lehetetlen csinálni. Most egy boltban eladóként dolgozik, ahol csak eladja a kenyeret, de nem ő gyúrja meg a tésztát.

Mindenkit érintő nyugdíj-hiba?! Ön hol keresné?!

  Ez lehet a nyugdíj alapvető hibája?! Ön is itt keresné?! Megoldható vagy már-már végzetes?! Beszéljünk róla!

 "A mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert kellene kidolgozni - állítják egybehangzóan több kutatóműhely munkatársai. Van, aki ennek fejében megszüntetné a Nők 40 lehetőséget, olyan elemző pedig nincs, aki a férfiakra történő kiterjesztése mellett érvelne. Még 20 évig egyensúlyban lehet a nyugdíjkassza, de a 40 év alatti korosztály már kevesebb pénzre számíthat nyugdíjas éveiben." (1)

  Véleményem szerint, az alapvető hiba mikor a nyugdíjról beszélünk, hogy nemek szerint nagy a megkülönböztetés. Ugyanazon feltételek mellett mégis mások a nőkre és a férfiakra vonatkozó szabályok. Hiszen ha egy édesapa marad otthon a gyermekével (ami manapság egyre gyakoribb) Őt nem illeti meg a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás, hacsak be nem tölti a megállapított korhatárt. 

  Az, hogy a NŐK40 program pozitív-e vagy negatív kimenetelű inkább, az egy bonyolult kérdéskör, hiszen, sokaknak segítség, mások a negatív oldalát látják, pl. megnövekedtek ezáltal a kassza kiadásai. Viszont, az erre fordított összegeket ígyis- úgyis az érintetteknek kell kifizetni csak pár évvel később. 

  Mindemellett, a felosztó- kirovó rendszer merevsége sem teszi egyszerűvé a nyugellátás folyamatát.  Amíg egy korszerűsítésen, tényeken, vizsgálatokon és tapasztalatokon alapuló változáson át nem esik, ezt a problémát nem lehet kiküszöbölni. 
Ez vezethet el egyrészről ahhoz a folyamathoz, melynek a végén néhány év múlva a jelenleginél is kevesebb nyugellátási összegre számíthatnak az érintettek. 

  Szerintem a nyugdíj alapvető hibáját azonban nagyon nehéz egy konkrét dologban összefoglalni, hiszen egy komplikált, szerteágazó területről beszélünk, melynek az egyes részfolyamataiban kellene beavatkozni ahhoz, hogy a probléma gyökere megtalálható és megoldható legyen.  

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1):nepszava.hu- Pácban a nyugdíj előtti férfiak
letöltés ideje: 2018. 07. 04. 00:13
http://nepszava.hu/1114968_pacban-a-nyugdij-elotti-ferfiak
fotó: pixabay.com

Kinyírhatja a kormány Kósa Lajos találmányát, a nyugdíjas szövetkezeteket

Jövőre megszűnhet a nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. A kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörölné a munkáltatói adóterhet (a jelenleg és még jövő júliusig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót), a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnák le, az eddig fizetendő egyéni nyugdíjjárulékot (10 százalék), illetve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5 százalék) eltörölnék. Pontosan úgy, ahogy a nyugdíjas szövetkezeteknél. Vagyis megszűnne a Kósa Lajos javaslata alapján nem is olyan régen létrehozott szövetkezetek adóelőnye.

Simonovits András nyugdíjszakértő úgy látja, a tervezet részletei nem eléggé kiforrottak. Amit ma tudni lehet, az alapján több kérdés merült fel benne:

• Elismerik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek befulladtak?
• Megszűnik-e a nyugdíj mellett dolgozóknál a most automatizált nyugdíjkiegészítés? (A munkavégzés után járó évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.)
• Mi lesz a rugalmas nyugdíjba menetellel? Teljesen elvetették, hogy legyen ilyen lehetőség?
• Egy 63,5 éves nem mehet majd jövőre sem nyugdíjba, viszont a 64 éves mehet, és aztán dolgozhat munka mellett, kedvező közteherfeltételekkel? Értelmetlen, hogy akár fél év különbség miatt ilyen megkülönböztetés legyen.
• A 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonuló nők mondjuk 58 évesen a nyugdíjuk mellett átlagban maximum havi bruttó 207 ezer forintot kereshettek. Most még jobb helyzetbe hozzák őket, mert a közterhek jó részét sem kell megfizetni utánuk vagy levonni tőlük?

Hátrányban az 50 felettiek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy a nyugdíjas munka „olcsósításával” a többi munkavállaló helyzetét nehezítik. Különösen az 55 év felettiek kerülnek hátrányba a nyugdíjasokkal szemben. Az elhelyezkedés a nyugdíjhoz közeledve egyre nehezebb, ezt ellensúlyozandó most az 55 év felettiek foglalkoztatásához támogatást kaphatnak a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. Ez a kedvezmény azonban jövőre megszűnne a szocho-támogatási rendszer átírásával. Plusz a nyugdíjasok foglalkoztatása jóval olcsóbbá válna. Tehát

az 50 felettiek két oldalról is hátrányba kerülnének a jelenlegi helyzetükhöz képest.

Jöhetnek a nyugdíjas ápolók és tanárok

Kordás félelme még, hogy a közszférában nyugdíjasokkal próbálják meg kiváltani azokat a dolgozókat, akiket elbocsájtanak. Mert jóval olcsóbb lesz nyugdíjast foglalkoztatni, mint aktív dolgozót. Hasonlót már láthattunk, amikor közfoglalkoztatottakra „cserélték le” az állami alkalmazottakat.

Elvileg most is lehetne a közszférában olcsóbban nyugdíjasokat foglalkoztatni a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Valójában azonban ez nem volt opció. Egyrészt, mert a pedagógusok, egészségügyi dolgozók csak saját alkalmazottak lehetnek. Másrészt mert a nyugdíjas szövetkezetek áfás számlát adnak, és az áfát a közszférában nem tudják leírni, így az 27 százalék többletköltséget jelent – magyarázta  Majzik Nándor, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli, a közszférában is enyhíteni kell és enyhíteni is fognak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályain. Bízik benne, hogy eltörlik a munkabér vagy nyugdíj szabályát. A logika és a józan ész legalábbis ezt diktálná szerinte.

150-200 ezer nőt elengedtek, most visszacsábítanák őket

Dávid Ferenc annak ellenére támogatja a tervezett lépést, hogy érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezésében is. Meggyőződése ugyanis, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az egyre romló munkaerőpiaci helyzetben a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok visszamehessenek és vissza is menjenek dolgozni.

Persze, az adóelőny elvész a szövetkezeteknél. Így ha jövőre a nyugdíjas dolgozna, megpróbálhat egyedül is munkát szerezni magának, adózásilag nem éri hátrány az előbbi esetben, úgy mint most.

Dávid Ferenc viszont továbbra sem érti, miért volt szükség a nők 40 rendszer bevezetésére, illetve hogy miért tartják fenn továbbra is a feszítő munkaerőhiány közepette.

Miért engednek el 150-200 ezer nőt 57-58 évesen nyugdíjba?

Most meg megpróbálják visszacsábítani őket nyugdíjasként dolgozni? Miközben amúgy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt –mutatott rá az ellentmondásra.

Január elsejétől pedig a nők 40-es nyugdíjasok nem csak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozhatnának majd kereseti korlát nélkül, hanem bárhol máshol is. Hiszen ők is saját jogú nyugdíjasok.

De minek kellettek egyáltalán a nyugdíjas szövetkezetek?

Másfelől közelítve a kérdést: a szakszervezetek eleve azt mondták, hogy nem nyugdíjas szövetkezeteket kellett volna létrehozni, hanem adójogszabályi szinten enyhíteni a nyugdíjasok foglalkoztatásának terhein, ahogyan most tervezik. És ha innen nézzük, nincs is szükség nyugdíjas szövetkezetekre. Kordás László nem tartja kizártnak, hogy a módosítás következtében a nyugdíjas szövetkezetek kiszorulhatnak a piacról idővel.

A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője azonban nem tart attól, hogy hátrányba kerülnének a nyugdíjas szövetkezetek amiatt, hogy megszűnik az adóelőnyük. Munkaerőhiány van, így a toborzás átvállalása is fontos érv lehet a szövetkezetek mellett. Jelenleg több mint 80 százalékban a cégek megmondják, milyen nyugdíjas munkaerőt keresnek, és aztán rábízzák a szövetkezetre, hogy találjon nekik embereket. A felvételt és a foglalkoztatás többi adminisztrációját is átvállalják, ezen kívül foglalkoztatói és nyugdíjas adatbázist építenek, segítik az előzetes kiválasztást, tanácsot adnak – sorolta a szövetkezetek nyújtotta többletszolgáltatásokat.

Ugyancsak a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólhat, hogy az ott foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve szabályai, mert nem munkaviszonyról van szó. Ám ha egy cég közvetlenül alkalmaz saját jogú öregségi nyugdíjast, akkor rá alkalmazni kell a munkajogi szabályokat. Kell neki szabadságot és betegszabadságot biztosítani, állományba kell venni, ha véget ér a munka, fel kell őt menteni és így tovább. Ami egyrészt megdrágítja a foglalkoztatását, másrészt adminisztrációval jár.

A szövetkezetek előnye a rugalmasság, ami a foglalkoztató és a nyugdíjas oldaláról is fontos elvárás, említette egy nyugdíjas szövetkezet névtelenséget kérő vezetője. Mert előfordul, hogy csak rövid ideig van szükség a foglalkoztatásra, de akad olyan nyugdíjas, aki nem szeretne folyamatosan dolgozni, csak időszakosan. Ezt a rugalmasságot a munkaviszony mellett nehéz elérni, a szövetkezetek viszont képesek biztosítani. Ez az előny akkor is megmarad, ha az adóelőny elvész. Mindkét formának lehet tehát helye. Az idő fogja eldönteni, mely típusú tevékenységeknél előnyösebb a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, és melyek lesznek azok, ahol célszerűbb saját alkalmazottként felvenni az idősebbeket.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI

Top 10 nyugdíj bejegyzés 2018. június hónapban

  Ezek voltak a leglátogatottabb bejegyzések június hónapban!
1. Ez vajon megoldaná a nyugdíjproblémánkat?
2. Mit hozhat a jövő év a nyugdíjasoknak?
3. Nyugdíj-távlatok: Ez az elvárás?!
4. Nyugdíjkorhatárok 2018- Nem titok többé!!
5. Nyugdíj: Másképp nem megy?!
6. Újul a magyar nyugdíj?! Megoldás találtunk végre?!
7. Nyugdíj- szövetkezet: Ön hogy dönt?!
8. Nyugdíj: Így alakul 2018-ban! Ön jól döntött?!
9. Ausztria – nyugdíj
10. Nyugdíjemelés: Hogyan történhetett?!

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

fotó: pixabay.com

Top 10 nyugdíj bejegyzés 2018. június hónapban

  Ezek voltak a leglátogatottabb bejegyzések június hónapban!
1. Ez vajon megoldaná a nyugdíjproblémánkat?
2. Mit hozhat a jövő év a nyugdíjasoknak?
3. Nyugdíj-távlatok: Ez az elvárás?!
4. Nyugdíjkorhatárok 2018- Nem titok többé!!
5. Nyugdíj: Másképp nem megy?!
6. Újul a magyar nyugdíj?! Megoldás találtunk végre?!
7. Nyugdíj- szövetkezet: Ön hogy dönt?!
8. Nyugdíj: Így alakul 2018-ban! Ön jól döntött?!
9. Ausztria – nyugdíj
10. Nyugdíjemelés: Hogyan történhetett?!

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

fotó: pixabay.com

A Jobbik jobb nyugdíjrendszert ígér

Sneider Tamás célja, a valós és aktuális társadalmi gondok orvoslása.

A Jobbik elnöke 50 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíj legkisebb összegét a jelenlegi 28500 forintról.

Emlékeztetett rá, hogy tíz éve nem változott a jelenleg megalázóan alacsony nyugdíjminimum, amely az alapvető megélhetést sem teszi lehetővé.

A nyugdíjrendszer átalakítása évek óta várat magára, a nyolc éve regnáló kormány megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíjemeléseket csak a luxusnyugdíjakban részesülők érzik.

A Jobbik a kis- és közepes nyugdíjak méltányos és differenciált emelését szorgalmazza, ennek lenne első lépése a legalacsonyabb öregségi 50 ezer forintra emelése.

Ugyanígy kezdeményezi – immár sokadjára –, hogy a férfiak is  nyugdíjba vonulhassanak 40 évnyi munka után. Jelenleg évente körülbelül nyolcezer 60-64 év közötti férfi hal meg.

Ez azt jelenti, hogy ötből három férfi nem éri meg a 65 éves kort.

Nekik esélyük sincs a nyugdíjra, a családjukkal, unokáikkal töltött nyugdíjas évekre. Ők a munkából a temetőbe mennek.

A Jobbik meghagyná a 25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt. Ennek kivezetése elfogadhatatlan.

A lépés a nyugdíj előtt állók elhelyezkedését lehetetleníti el még jobban, hiszen az 55-64 éves korosztályba tartozóknak nagyjából a fele rendelkezik bejelentett állással. A Jobbik a nyugdíjas munkavállalók adókedvezménye mellett fenntartaná a nyugdíj előtt állók adókedvezményét is.

Kiemelt fotó: MTI / Illyés Tibor

Ez a magyar nyugdíjvalóság?!

  A magyar nyugdíjvalóság ok vagy következmény?! Az Ön nyugdíját hogyan befolyásolja?! Bele kell törődni vagy tehet valamit ellene?!

  "Késlekednek a magyarok, ha arról van szó, hogy tisztes havi járandóságból éljenek nyugdíjas korukban. Havi párezer forintos befizetéssel már sokat nyerhetnek azok, akik 25 éves koruktól félretesznek, de a magyar valóság nem ez" (1)

  Sokan sajnos egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy öngondoskodásra egyre nagyobb szükség van, hiszen a kapott nyugdíj nem biztosítja a kívánt életszínvonal megteremtésének lehetőségét. 
  Ezért szükséges minél fiatalabb korban elkezdeni a kiegészítést, hiszen ha később kapunk észbe jelentősen lecsökkenhet az öntámogatásunk összege. 

  A magyar valóság tehát jelen ábra szerint az, hogy nem tesz félre a dolgozó emberek igen nagy százaléka a későbbiekre. 
  Hogy ez ok vagy következmény, azt nagyon nehéz megítélni, hiszen személyenként változó lehet ki hogyan éli ezt meg. De véleményem szerint a gyakorlatban inkább annak a következménye lehet, hogy nincs meg az öngondoskodás részletes kiforrott "kultúrája" hazánkban. 

Köszönjük a figyelmet!

Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) napi.hu-Nyugdíj előtt állók, figyelem! Ez kell a nyugdíjkiegészítéshez
letöltés ideje 2018. 06.25 16:37
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij_elott_allok_figyelem_ez_kell_a_nyugdijkiegesziteshez.664948.html
fotó: pixabay.com