Ez a magyar nyugdíjvalóság?!
A magyar nyugdíjvalóság ok vagy következmény?! Az Ön nyugdíját hogyan befolyásolja?! Bele kell törődni vagy tehet valamit ellene?!
"Késlekednek a magyarok, ha arról van szó, hogy tisztes havi járandóságból éljenek nyugdíjas korukban. Havi párezer forintos befizetéssel már sokat nyerhetnek azok, akik 25 éves koruktól félretesznek, de a magyar valóság nem ez" (1)
Sokan sajnos egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy öngondoskodásra egyre nagyobb szükség van, hiszen a kapott nyugdíj nem biztosítja a kívánt életszínvonal megteremtésének lehetőségét.
Ezért szükséges minél fiatalabb korban elkezdeni a kiegészítést, hiszen ha később kapunk észbe jelentősen lecsökkenhet az öntámogatásunk összege.
A magyar valóság tehát jelen ábra szerint az, hogy nem tesz félre a dolgozó emberek igen nagy százaléka a későbbiekre.
Hogy ez ok vagy következmény, azt nagyon nehéz megítélni, hiszen személyenként változó lehet ki hogyan éli ezt meg. De véleményem szerint a gyakorlatban inkább annak a következménye lehet, hogy nincs meg az öngondoskodás részletes kiforrott "kultúrája" hazánkban.
Köszönjük a figyelmet!
Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) napi.hu-Nyugdíj előtt állók, figyelem! Ez kell a nyugdíjkiegészítéshez
letöltés ideje 2018. 06.25 16:37
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij_elott_allok_figyelem_ez_kell_a_nyugdijkiegesziteshez.664948.html
fotó: pixabay.com
Mit hozhat a jövő év a nyugdíjasoknak?
Vajon mire számíthat egy nyugdíjas? A napokban várható a jövő évi költségvetési törvényjavaslat elfogadása. Bizonyos kalkulációkkal azonban már számolhatunk…
„A 2,7%-os emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3.500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint.” (1)
Ez az összeg az átlagnyugdíjra vonatkozik, aki ennek a felét azaz 64.000 Ft-os nyugdíjat kap, ő jövőre havi 1750 Ft-tal kaphat majd többet, akinek pedig 100.000 Ft körül van a nyugdíja, az a postástól 2.700 Ft magasabb nyugdíjra számíthat. Ehhez az összeghez természetesen a nyugdíjprémium összege is hozzáadódhat majd.
Szerintem még most is jelentős a különbség az átlag fizetés és a nyugdíj összege között, ami a nyugdíjasoknak már komoly gondokat jelenthet. Úgy gondolom, hogy az érintettek jórészének a havi kiadásai ettől nagyobb mértékben növekednek, elég ha csak a folyton emelkedő gyógyszerek árakra gondolunk.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) Portfolio.hu online gazdasági újság: Megvan, mennyivel emelkednek a nyugdíjak jövőre
letöltés ideje: 2018. 06. 20. 22:12
https://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/megvan-mennyivel-emelkednek-a-nyugdijak-jovore.3.288134.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
fotó: pixabay.com
Mit hozhat a jövő év a nyugdíjasoknak?
Vajon mire számíthat egy nyugdíjas? A napokban várható a jövő évi költségvetési törvényjavaslat elfogadása. Bizonyos kalkulációkkal azonban már számolhatunk…
„A 2,7%-os emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3.500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint.” (1)
Ez az összeg az átlagnyugdíjra vonatkozik, aki ennek a felét azaz 64.000 Ft-os nyugdíjat kap, ő jövőre havi 1750 Ft-tal kaphat majd többet, akinek pedig 100.000 Ft körül van a nyugdíja, az a postástól 2.700 Ft magasabb nyugdíjra számíthat. Ehhez az összeghez természetesen a nyugdíjprémium összege is hozzáadódhat majd.
Szerintem még most is jelentős a különbség az átlag fizetés és a nyugdíj összege között, ami a nyugdíjasoknak már komoly gondokat jelenthet. Úgy gondolom, hogy az érintettek jórészének a havi kiadásai ettől nagyobb mértékben növekednek, elég ha csak a folyton emelkedő gyógyszerek árakra gondolunk.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) Portfolio.hu online gazdasági újság: Megvan, mennyivel emelkednek a nyugdíjak jövőre
letöltés ideje: 2018. 06. 20. 22:12
https://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/megvan-mennyivel-emelkednek-a-nyugdijak-jovore.3.288134.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
fotó: pixabay.com
Eltörlik a nyugdíjasok után fizetendő adókat
A munkaerőhiány egyre égetőbb, és a kormány már többször kinyilvánította, szeretnék, ha minél több nyugdíjas érezne kedvet visszatérni munkahelyre. A jövő évi adótörvény tervezetéből, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvénytervezetből (amelyeket most nyújtottak be) már látható, hogyan segítené elő mindezt a kormány. Több ponton is kedvezne a nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek, és a nyugdíjas munkavállalóknak is.
A saját jogú nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása (munkaviszony) után nem kellene a jövő évtől
- sem szociális hozzájárulási adót (szocho),
- sem szakképzési hozzájárulást (1,5%)
fizetniük a munkáltatóknak.
A szociális hozzájárulási adó jelenleg 19,5 százalék, jövőre 17,5 százalék lesz. Eddig az 55 év felettiek foglalkoztatásához lehetett 50 százalékos mérséklést is kapni az adóból, de csak havi bruttó 100 ezer forintig. Vagyis ezzel a módosítással a munkáltatók jövőre 8,75-17,5 százalékot spórolhatnak, ha nyugdíjas munkavállalót vesznek fel.
Ezzel gyakorlatilag lenullázza a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek adott adóelőnyt. Hiszen jelenleg csak a nyugdíjas szövetkezeteknél foglalkoztatottak után nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni a nyugdíjas munkaviszonyosok után.
Maguknál a nyugdíjas munkavállalóknál is legalább ilyen gáláns az adókönnyítés, hiszen a jövő évtől a saját jogú munkaviszonyos nyugdíjas mentesül
- a természetbeni egészségbiztosítási járulék (7%) és
- az egyéni nyugdíjjárulék (10%)
megfizetése alól is. Vagyis csak az szja-t (15%) kell majd levonni a nyugdíjas munkavállaló béréből. Pont, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél, vagyis itt is megszűnik az eddigi adóelőny.
Százezer forintra vetítve:
- a munkáltatónak 8750 / 17 500 forinttal lesz kevesebb a havi közterhe,
- a nyugdíjas munkavállaló pedig 17 ezer forintot nyerhet, mert ennyivel kevesebbet vonnak le a béréből.
A szabályok vonatkoznak a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók munkaviszonyos foglalkoztatására is.
Marad a kereseti plafon?
Egy valamiben úgy tűnik, nem szűnik a szigor, nem változtat a kormány: nem találtunk a tervezetekben utalást arra, hogy esetleg eltörölnék a kereseti összeghatárt. Ez alapján jelenleg a legkisebb munkabér (=minimálbér) tizennyolcszorosáig, azaz idén évi 2,484 millió forintig járható az, hogy valaki a nyugdíja megtartása mellett munkaviszonyban pénzt kereshessen. E fölött szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását az év végéig.
És úgy tűnik, megmarad a közszférában a „munkabér vagy nyugdíj” korlátozás is.
Ennyiben fog tehát csak hátrányt jelenteni, ha valakit nem nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatnak.
Kiemelt kép: Evgeny Yepanchintsev/Sputnik/AFP
Nyugdíj: Így döntöttek Önök?!
Így vélekednek Önök erről a nyugdíj kérdéskörről?! Figyelembe veszik vajon az Önök akaratát?! Érvényesülhet valamikor a döntésük?!
Számos kérdést felvet a nemrégiben útnak indított vélemény felmérés a nyugdíj- szövetkezetekről. Arról kérdeztük Önöket, hogy Önök szerint megéri nyugdíj- szövetkezeti tagnak lenni és munkát vállalni ha időskori ellátásban részesülnek? Ebben a szavazásban az alábbi válaszarányok születtek.
A válaszadók nagy többsége szerint a nyugdíjból való megélhetésnek kellene az elsődleges célnak lenni, hiszen egy élet munkája van mögötte. Ezt igen nagy ugrás követi, több mint 10%-al kevesebben gondolják úgy, hogy ha szükség lenne munkát vállalni nem fordulnának szövetkezetekhez, inkább egyedül oldanák meg a problémát.
Mindemellett alig pár százaléknyi szavazat érkezett a nyugdíj-szövetkezettek hasznosságára, és arra, hogy Olvasóink nem terveznek nyugdíj után munkát vállalni.
Milyen következtetés vonható le az alábbiak alapján?
Véleményem szerint, akik érintettek valamilyen formában a nyugdíj kérdéskörben, aggódnak, hogy miként is alakul majd az életük az időskori ellátás idejében. Illetve az érintettek véleményére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hogy elégedett nyugdíjasok lehessenek.
A kérdésre adott válaszok százalékai alapján még mindig nem a többségi nyugdíj- érintett akarata érvényesül, pedig az magának a rendszernek is jót tehetne.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
fotó: pixabay.com
Nyugdíj: Így döntöttek Önök?!
Így vélekednek Önök erről a nyugdíj kérdéskörről?! Figyelembe veszik vajon az Önök akaratát?! Érvényesülhet valamikor a döntésük?!
Számos kérdést felvet a nemrégiben útnak indított vélemény felmérés a nyugdíj- szövetkezetekről. Arról kérdeztük Önöket, hogy Önök szerint megéri nyugdíj- szövetkezeti tagnak lenni és munkát vállalni ha időskori ellátásban részesülnek? Ebben a szavazásban az alábbi válaszarányok születtek.
A válaszadók nagy többsége szerint a nyugdíjból való megélhetésnek kellene az elsődleges célnak lenni, hiszen egy élet munkája van mögötte. Ezt igen nagy ugrás követi, több mint 10%-al kevesebben gondolják úgy, hogy ha szükség lenne munkát vállalni nem fordulnának szövetkezetekhez, inkább egyedül oldanák meg a problémát.
Mindemellett alig pár százaléknyi szavazat érkezett a nyugdíj-szövetkezettek hasznosságára, és arra, hogy Olvasóink nem terveznek nyugdíj után munkát vállalni.
Milyen következtetés vonható le az alábbiak alapján?
Véleményem szerint, akik érintettek valamilyen formában a nyugdíj kérdéskörben, aggódnak, hogy miként is alakul majd az életük az időskori ellátás idejében. Illetve az érintettek véleményére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hogy elégedett nyugdíjasok lehessenek.
A kérdésre adott válaszok százalékai alapján még mindig nem a többségi nyugdíj- érintett akarata érvényesül, pedig az magának a rendszernek is jót tehetne.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
fotó: pixabay.com
Nyugdíj- szövetkezet: Ön hogy dönt?!
A nyugdíj- szövetkezet egy igen megosztó kérdéskör, hiszen egyre több mindenkit érint akarva, akaratlanul. Találkozhat vele Ön is, fontolgathatja a tagság lehetőségét akár, vagy el is utasíthatja. Ön hogy döntene?!
A nyugdíjas szövetkezetek viszonylag újkeletű szerveződések az időskori ellátásban részesülők munkavállalásának segítésére. A friss adatok szerint, egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget, mellyel a nyugdíjuk kipótlására is van lehetőség.
"Népszerű az idősek körében a nyugdíjas-szövetkezeti munkavállalás, az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetet jegyeztek be, 15-20 ezren álltak újra munkába. A kormány tervei között pedig egyre dominánsabb szerepet kap az idősek visszafoglalkoztatása a munkaerőhiány enyhítésére." (1)
Azonban nem elhanyagolható, hogy valaki önszántából csatlakozik egy ilyen szervezethez, a nyugdíj kiegészítési kényszer miatt lép be és próbál újra munkába állni vagy teljesen elutasítja a tagságot és ha muszáj akkor önállóan próbálja megoldani a nehézségeket mind anyagi mind munkavállalás terén.
Ön szerint megéri nyugdíj- szövetkezeti tagnak lenni és munkát vállalni ha időskori ellátásban részesül?
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1): napi.hu-Lesújtó nyugdíj: így próbálnak megélni sokan
letöltés ideje: 2018. 06. 14. 18:42
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lesujto_nyugdij_igy_probalnak_megelni_sokan.663890.html
fotó: pixabay.com
Nyugdíj- szövetkezet: Ön hogy dönt?!
A nyugdíj- szövetkezet egy igen megosztó kérdéskör, hiszen egyre több mindenkit érint akarva, akaratlanul. Találkozhat vele Ön is, fontolgathatja a tagság lehetőségét akár, vagy el is utasíthatja. Ön hogy döntene?!
A nyugdíjas szövetkezetek viszonylag újkeletű szerveződések az időskori ellátásban részesülők munkavállalásának segítésére. A friss adatok szerint, egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget, mellyel a nyugdíjuk kipótlására is van lehetőség.
"Népszerű az idősek körében a nyugdíjas-szövetkezeti munkavállalás, az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetet jegyeztek be, 15-20 ezren álltak újra munkába. A kormány tervei között pedig egyre dominánsabb szerepet kap az idősek visszafoglalkoztatása a munkaerőhiány enyhítésére." (1)
Azonban nem elhanyagolható, hogy valaki önszántából csatlakozik egy ilyen szervezethez, a nyugdíj kiegészítési kényszer miatt lép be és próbál újra munkába állni vagy teljesen elutasítja a tagságot és ha muszáj akkor önállóan próbálja megoldani a nehézségeket mind anyagi mind munkavállalás terén.
Ön szerint megéri nyugdíj- szövetkezeti tagnak lenni és munkát vállalni ha időskori ellátásban részesül?
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1): napi.hu-Lesújtó nyugdíj: így próbálnak megélni sokan
letöltés ideje: 2018. 06. 14. 18:42
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lesujto_nyugdij_igy_probalnak_megelni_sokan.663890.html
fotó: pixabay.com
A kormány elszipkázza a nyugdíjra szánt befizetéseket
Az mfor.hu cikke szerint az ideinél 33,7 milliárd forinttal kevesebb pénz jut jövőre a nyugdíjalap kifizetéseire a munkáltatók befizetéseiből az államkincstárba. A csütörtökön benyújtott, 2019-es költségvetési törvényjavaslat alapján arról írnak, hogy megváltoznak azok az arányok amelyek alapján eldől, hogy mennyi pénz jut a nyugdíjalapba.
A javaslatszerint a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap jóval kisebb arányban részesül majd a munkaadók adójából, ráadásul ez csökkenő adótétel mellett valósul meg: a szociális hozzájáulás ugyanis az idei 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökkenhet, amennyiben teljesülnek a reálbér- emelkedése vonatkozó feltételek.
Az előirányzatok szerint idén 1963,4 milliárd forint folyik be az alaphoz a szociális hozzájárulási adóból és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból, jövőre pedig már csak 1929,7 milliárd, különbség 33,7 milliárd forint.
Baloldali rémálmok aggasztják a magyarokat
Vajon mennyire dominálja a magyar társadalmat a félelemérzet? Milyen személyes félelmek munkálkodnak bennünk és hogyan látjuk az ország jövőjét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös felmérésében, amely a Magyar rémálom címet kapta. Előzménye a „magyar álomról” szóló kutatás volt, amelyből kiderült: a magyarok klasszikus baloldali értékeken alapuló országra vágynak, melyben kiemelt szerepet kap a biztos megélhetés, a magas fizetés, a jól működő egészségügy.
Ám amikor az ember dönt a saját sorsáról, vagy arról, kire szavaz, sok negatív tényező is szerepet játszik. Ráadásul a rendszerváltás óta először kampányolt csak és kizárólag félelmekre építve egy párt, amely aztán meg is nyerte a választást, így a pozitív után a negatív oldalát is megvizsgálták a magyar népléleknek – magyarázta a 24.hu-nak a kutatás elkészítésének apropóját Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója. Mint mondta:
Amikor a felmérést készítettük, még nem tudtuk, hogy sikeres lehet-e egy kampány szociális ígéretek nélkül.
Azóta kiderült, hogy nagyon is.
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
„Sokat javult az életszínvonal. Lassan végre megengedhetjük magunknak, hogy elmehessünk egy-egy szabadidős programra”
A kutatás négy részből áll, az elsőben azt vizsgálták, hogy négy meghatározó érzés (boldogság, az elvárásoktól való szorongás, a félelem és a gyűlölet) mennyire van jelen a mindennapjainkban. A válaszokból egyértelműen az derült ki, hogy ha egy átlagos napjukról kérdezik a magyarokat, akkor sokkal inkább pozitív, boldogsággal kapcsolatos érzelmeket fognak mondani, mint negatívat.
Ez azért lehet így Boros Tamás szerint, mert a gazdaság teljesítményének javulása miatt jobban élnek az emberek, és sokan elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Ez a nézőpont nem is feltétlenül pártfüggő: még az ellenzéki szavazók jelentős része is optimistább, mint 6-8 éve volt, annak ellenére, hogy egyébként soha nem szavazna a Fideszre.
Persze van olyan is, aki nem ennyire derűlátó:
Azt láttuk a kutatásból, hogy a társadalom nagyjából egyharmada reményvesztett, lecsúszott. Nem csak azért, mert nem érzett boldogságot az elmúlt időszakban, hanem mert nincsenek álmaik, jövőképük, nem gondolják, hogy valaha is javulni fog az életük.
Ezt a réteget a legfeljebb 8 általánost végzett, középkorú vagy idősebb emberek alkotják, akik főleg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élnek. Szemben a derűs jövőt látók csoportjával, akik fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek, inkább jobboldali beállítottságúak és a Dunántúlon élnek.
A félelmet tekintve meglepő eredményt is hozott a kutatás, ugyanis azzal a hiedelemmel szemben, hogy a választást a migránsoktól rettegő vidékiek szavazatai döntötték el, az derült ki, hogy a budapestiek is legalább ugyanennyire félnek a bevándorlóktól. Nem az van, hogy kettészakadt az ország és a kisfalvakban mindenki retteg, Budapesten pedig mindenki befogad egy migránst – a migránsoktól való félelem alig függ a lakhelyünktől. Apróbb különbségek azért vannak, de nem lakhely, hanem iskolázottság szerint: az, hogy Budapest befogadóbb, inkább azért van, mert aránylag magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya.
Bár a Fidesz kampányában a félelem játszotta a legfontosabb szerepet, az eredményben összességében közrejátszott az is, hogy tényleg jobban élnek az emberek, mint néhány évvel ezelőtt. Gazdasági sikerek nélkül a Fidesz nem nyert volna.
Amikor az embereket a személyes félelmeikről kérdezték, ott kevésbé játszott szerepet a pártszimpátia, amikor azonban az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak kerültek elő, ott viszont nagyon erős volt a pártpreferencia:
Az látszott, hogy a fideszes szavazóknál van egy nagyon erős félelem a migránsoktól. Akár személyesen kérdeztük, hogy fél, akár azt, hogy az ország jövőjét félti-e tőlük.
Az ellenzéki pártok által előhozott témák, mint az egészségügy vagy az oktatás a saját szimpatizánsaiknál jobban lecsapódtak, a Fidesz-szimpatizánsoknál viszont ezek a félelmek kevésbé kerültek elő. Főleg az oktatás romlásától való félelem mértéke függ a pártszimpátiától.
Akár egy további kutatást is megérhet az, hogy amikor arról kérdezték az alanyokat, milyen érzéseik voltak az előző héten, akkor a jobboldali szavazók körében erősebb volt a gyűlölet érzése, a baloldali szavazók körében viszont a félelem volt átlagon felüli, a gyűlölet pedig átlagon aluli.
A jobboldaliaknál tehát a negatív érzések inkább jelentek meg gyűlöletként, a baloldaliaknál pedig félelemként.
A gyűlölet mint érzelem, a felmérés szerint leginkább a középkorú, szakmunkás végzettségű, és a legszegényebb régiókban élő férfiakra jellemző. A kutatás készítői szerint ezekben a válaszokban az is közrejátszik, hogy milyen a társadalmi közeg, amelyben a válaszadó él.
Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben jobban elfogadott, ha a frusztrációnkat gyűlöletben fejezzük ki, míg más csoportokban „nem illik” gyűlölni.
„Olyan lesz a Föld a klímaváltozás miatt, mint a Mad Max című filmben”
A személyes félelmek esetében a jelek szerint van átfedés a „Magyar álom” kutatással, vagy ahogy Boros Tamás fogalmazott: láthatóvá vált az érem másik oldala.
Amíg a Magyar álomnál kiderült a társadalom pozitív víziója: szeretnének egy olyan típusú létbiztonságot és kiszámíthatóságot, mint a Kádár-rendszer idején volt, addig a Magyar rémálom kutatásnál egyértelmű lett, hogy leginkább attól tartanak az emberek, hogy mi van ha ez a létbiztonság és kiszámíthatóság nem valósul meg:
Ez azt mutatja, hogy egy politikai kampány sem tudja felülírni azt, hogy mik a legfontosabb problémák az emberek szerint.
A kontroll elvesztésétől való rettegést az egyik interjúalanyuk foglalta össze a legfrappánsabban, aki arra a kérdésre, hogy mitől fél a legjobban, azt válaszolta, hogy „a holnaptól.” Ebbe beletartozik az is, hogy nem tudja mi lesz a munkahelyén, és az is, hogy bejönnek-e a migránsok, akik átalakítják a kultúránkat.
A személyes félelmek között volt két további meglepő eredmény is. Az egyik az, hogy a 18-29 éves korosztály körében nagyon erősen megjelent a lakhatás elvesztésétől való félelem:
Amikor a fiatalok problémáiról akar beszélni a politika, sokszor azt gondolja, hogy valami cool témával lehet őket elérni a bulizástól a droghasználat legalizálásáig , de valójában az derül ki, hogy ezt a korcsoportot is a materiális – jelen esetben lakhatási – kérdésekkel lehet megszólítani.
A másik érdekesség a klímaváltozás kérdése, amely annak ellenére jelent meg a legfontosabb félelmek között, hogy ez a téma a nagypolitikában nem kapott szerepet a választási kampányban. A kutatók számára akkor derült ki, hogy ez valóban foglalkoztatja a magyarokat, amikor a fókuszcsoport tagjait arra kérték, hogy képes magazinokból vágjanak ki olyan képeket, amelyek félelmet gerjesztenek bennük, ők pedig villámlást, vihart, áradó folyókat ábrázoló képeket választottak. Ezért került fel a klímaváltozás a későbbi kérdőívre.
Boros Tamás szerint ennek az oka az lehet, hogy nagyon sok dokumentum- és játékfilmben is előkerülnek a természeti katasztrófák, így ugyan nem politikai kontextusban, de állandóan találkoznak a témával az emberek.
Ha az ellenzéki pártok, arról beszélnének, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei lehetnek és arra a félelemre apellálnának, amely valóban jelen van a lakosságban, akkor sikeresebb lehetne a zöldpolitika.
„Jó lenne annyi pénz, hogy akár minden héten tudjunk halat venni”
Magyarország jövőjét tekintve egyértelműen optimisták a magyarok, majdnem kétszer annyian vannak, akik bizakodók, mint azok, akik aggódnak. Ugyanakkor vannak jelentős félelmek is a lakosságban. A legtöbben az egészségügyet nevezték meg: minden második magyar fél attól, hogy romlani fog az egészségügy színvonala – ez még a fideszes szavazók körében is így van, még ha arányaiban el is tér az ellenzéktől.
Ebben a részben előkerült egy másik probléma is, ami a pártok óriásplakátjain nem jelent meg, de az embereket mégis foglalkoztatja, mégpedig az, hogy lesz-e nyugdíjuk. Ez azért is lehet így, mert a magánpiaci szereplők, mint a bankok vagy pénzügyi intézetek állandóan a napirenden tartják a témát, hogy „fektess be, tegyél félre, különben nem lesz nyugdíjad”. Akár megalapozott ez a félelem, akár nem, a kérdés foglalkoztatja a magyarokat. Ráadásul az állam sem beszél arról, hogy mi lesz 10 vagy 15 év múlva a leendő nyugdíjasok juttatásaival.
A fókuszcsoportos kutatásban ugyanakkor az látszott, hogy még ha anyagilag alacsonyabb színvonalra is számítanak, a magyarok a nyugdíjaslét kiszámíthatóságáról álmodnak.
Ott ült nyolc-tíz, 45 és 55 év közötti ember, akik ha 15 év múlva elindulnának az amerikai elnökválasztáson, kifejezetten fiatalnak számítanának, mégis arról beszélgettek, hogy mennyire várják a nyugdíjas éveket.
Az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak között előkelő helyen szerepelt a társadalmi különbségek növekedése is. Ezt támasztja alá az a 24.hu-n korábban tárgyalt tanulmány, amely szerint az alapvető baloldali, szociáldemokrata értékekkel a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért, vagy a Magyar álom megállapításai is, miszerint sokan vágynak vissza a Kádár-rendszerbe, amelyben kisebb volt a különbség gazdag és szegény között.
Ami miatt viszont feltűnő módon egyetlen csoportban, a 30 és 39 éves korosztályban aggódnak nagyon, az az oktatás színvonala, mások számára ez kevésbé fontos kérdés.
„A Kádár-rendszerben jól elvoltunk a nyakig érő langyos vízben. Mindig engedtek hozzá annyi meleg vizet, hogy ne fagyjunk meg”
A felmérés utolsó részében azt vizsgálták, hogy melyik párt hatalomra kerülésétől félnek leginkább a magyarok. A parlamenti választások eredményének ismeretében, nem meglepő, hogy a Fidesznek a legjobb a megítélése a társadalmon belül. A teljes népesség 46 százaléka megbízik a kormánypártokban, míg 38 százaléka félti tőle az országot. 16 százalék nem tudott véleményt mondani.
A választók leginkább a DK-tól féltik az országot, de hibahatáron belül szerepelt az MSZP is, a még kormányzati pozíciót nem betöltő pártok közül pedig inkább bíznák az országot a Jobbikra, mint az LMP-re:
Nem azon az alapon félnek az emberek egy párttól, hogy a múltjukban voltak-e gárdás masírozások, hanem hogy képesnek tartják-e a kormányzásra.
Az ellenzéki pártoknál azért születhettek ennyire rossz számok, mert a fideszes szavazók „brutális módon” félnek az összes ellenzéki párttól. Ez a félelem erősebb, mint az ellenzéki szavazók körében az Orbán Viktortól való félelem.
A helyzetet fokozza, hogy az ellenzéki pártok szavazói a többi ellenzéki pártot is alkalmatlannak tartják a kormányzásra, még akkor is, ha az elmúlt években történt elmozdulás pozitív irányba, és az ellenzéki szavazók valamelyest megengedőbbek az ellenzékkel szemben.
Az MSZP-s szavazók a legelfogadóbbak minden más ellenzéki párt iránt, ami jelentheti a kezdetét egy új irányzatnak, de jelenthet problémát is az MSZP számára, mert egy pártnak az az önös érdeke, hogy a szavazója minden pártot veszélyesnek gondoljon.
Annak, hogy a vidéki városokban aggódnak leginkább a Fidesz kormányzása miatt, de a pártot Budapesten szeretik a legkevésbé, Boros Tamás szerint az lehet az oka, hogy vidéken sokkal kiszolgáltatottabbak az emberek a hatalommal szemben, míg a fővárosban a napi életükre kevésbé hat.
A Magyar rémálom (és a Magyar álom) eredményei azt mutatják, hogy az anyagi létbizonytalanságot feszegető kérdések dominánsak az emberek életében, és ezt észre is vették az ellenzéki pártok, de félreértelmezték a saját feladatukat. Mivel alapvetően javult az elmúlt években a magyar gazdaság helyzete, arra egyre kevésbé vevők a magyarok, hogy „minden rossz”, így az állandó kritizálás helyett azzal kellene kampányolnia az ellenzéknek, hogy mit csinálnának ők jobban és másként, mint a Fidesz.
Az elemzés elkészítéséhez 2017 októbere és 2018 tavasza között az ország hét helyszínén – Budapesten, Érden, Ózdon, Veszprémben, Pécsett, Dunaújvárosban és Kiskőrösön – végeztek fókuszcsoportos kutatást, az ez alapján készült kérdőívet a Závecz Research közvéleménykutató intézet 2018. március 28. és április 5. között, személyes megkérdezéses módszerrel kérdezte le. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint az ország
felnőtt népességét reprezentálta.