Nyugdíj: Másképp nem megy?!

  Időskori ellátás amely csak egyféleképpen működik?! Tényleg nem megy másképp?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_10.jpg

  A nyugdíj, amely egy élet elhivatott munkáját kívánt honorálni. Ennek az ellátásnak biztosítania kéne annyit, hogy az aktív évek után is a kívánt, megszokott életszínvonalat biztoítani tudja mindneki a maga számára.
Most azonban, többeknek is nyugdíj után is munkát kell vállalniuk és a dolgozói években öngondoskodásról sem szabad elfeledkezniük, hogy mindenzt biztosítani tudják.

  "Pénzt kereshetnek az érintettek, amivel kiegészíthetik időskori ellátásukat; keresetük után automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelést kaphatnak; ha van nyugdíj-megtakarításuk, akkor azt 20 százalékos szja-kedvezménnyel növelhetik." (1)

  Ezeket a pozitívumokat akár külön- külön is felhasználva, a kissé elkeserítő helyzet talán elviselhetőbbé válik, a plusz jövedelmmel könnyebbé tehetik a nyugdíjas éveket.  

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
1: 24.hu- Triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni
letöltés ideje: 2018. 06. 06. 7:34
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/06/04/triplan-is-megerheti-nyugdij-mellett-dolgozni/
foró: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíjba lépve kedvezményt kaphat, akinek van gyereke

Talán nem mindenki tudja, de az állami nyugdíjbiztosításban a nyugdíjba vonulók számos kedvezményeket vehetnek igénybe a gyermekeik után, amikor megállapítják a nyugellátásukat. A kedvezmények hol közvetlenül, hol közvetve jelentkeznek a nyugdíj megállapításakor, hívta fel a figyelmet az Adózóna.hu.

A kedvezményeket, jogosultságokat így csoportosították:

  • nyugellátásra való jogosultság,
  • szolgálati idő elismerése,
  • nyugellátás összegének megállapítása,
  • járulékfizetés.

Saját jogú, és hozzátartozói nyugdíjnál, korhatár előtti ellátásnál és szolgálati járandóságnál is lehet bizonyos esetekben kedvezményt, jogosultságot kapni, írta a nyugdíjguru. Hogy egy konkrétumot is mondjunk: a nők 40-nél például beleszámít a szolgáltai időbe a gyermek(ek) nevelésével töltött évek száma, mint azt jól összefoglalta. De nem csak akkor számíthat bele a gyereknevelés a szolgálati időbe, ha nők 40-ről van szó.

Ha már nyugdíj, és gyerekvállalás: évekkel ezelőtt óriási felháborodást váltott ki, amikor pontrendszer alapján számított volna a nyugdíjnál, ki hány gyereket vállal, ami egyébként példa nélküli gyakorlatot jelentene:

babák (babák)
Szülőgépeket csinálna belőlünk a kormány
Megkurtítanák a gyermektelenek nyugdíját. Mi lesz a szingli nemzedékkel? Kinek jó ez így?

Aztán a Népesedési Kerekasztal vetette fel, hogy ismerjék el a nyugdíjban a gyerekvállalást:

Szülj, nevelj, különben keserves öregkorod lehet
A Népesedési Kerekasztal elismertetné a nyugdíjban a gyermekvállalást.

Később egy konferencián az vetődött fel, hogy kössék gyerekvállaláshoz a nyugdíjjogosultságot:

csecsemők (csecsemő, újszülött, )
Gyermekvállaláshoz kötnék a nyugdíjjogosultságot?
Egy múlt heti nyugdíjkonferencián a résztvevők körében ez az opció is felmerült.

Kiemelt kép: Thinkstock


Az idei nyugdíjprémiumra lassan mérget lehet venni

Nem lenne csoda, ha a nyugdíjasok külön izgalommal nézegetnék ezentúl a gazdasági növekedésről megjelenő statisztikai adatokat. Hiszen nekik zsebre lefordítható előnyei vannak annak, ha az év vége felé az előrelátható GDP-növekedés meghaladja éves szinten a 3,5 százalékot. Ekkor kaphatnak ugyanis  nyugdíjprémiumot.

Nos, a KSH legfrissebb jelentése szerint 4,4 százalékos volt a növekedés az első negyedévben, és a kormány úgy látja, éves szinten meglesz a 4,3 százalék. De még ha az elemzők által inkább valószínűsített 4 százalék lesz közelebb az idei teljesítményhez, akkor is garantáltnak tekinthetjük az idei nyugdíjprémiumot. Sőt, a kormány a következő évekre is 4 százalék feletti eredményt vár, az elemzők viszont 3-3,5 százalékot, emlékeztetett az Azénpénzem.hu.

Nyugdíjprémiumra is lefordították, mennyit jelentenek a növekedési előrejelzések. (80 ezer forint feletti nyugdíjnál ennyi a prémium, alatta arányosan kevesebb.):

  • 3-3,5 százalékos növekedés / nulla nyugdíjprémium
  • 4 százalékos növekedés / 10 ezer forint nyugdíjprémium
  • 4,1 százalékos növekedés (ez volt a 2017-es) / 12 ezer forint nyugdíjprémium
  • 4,3 százalékos növekedés / 16 ezer forint nyugdíjprémium

Hogy a nyugdíjak egyébként mennyire leszakadóban vannak a bérektől, s hogy ezen mennyire nem segít a nyugdíjprémium, illetve hogy egyébként mennyire elhanyagolható összeg éves szinten a nyugdíjhoz képest, azt ebben a cikkben mutattuk meg:

Budapest, 2017. szeptember 27.
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

Kiemelt kép: Thinkstock


A korhatáremelés miatt 1 évet tölthetne csak nyugdíjban egy átlagos magyar férfi

Magyarországon nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írta meg egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva a Portfolio.

Ha így apad a magyar munkaerő, 7 évvel is emelkedhet a nyugdíjkorhatár
Az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott száz aktív korúra, 2015-re 28 időskorú jutott száz aktív korúra.

Ha az OECD-iránymutatást figyelembe venné a kormány, akkor a születéskor várható időtartamot nézve (ami a férfiaknál ma 73 év, a nőknél pedig 80 év) ebből az következik, hogy:

  • egy „átlag magyar férfi” mindösszesen egyetlen évet tölthetne nyugdíjban,
  • egy nő pedig nyolcat – feltételezve, hogy a nők 40-et is eltörlik.

A HírTV hívta fel erre a figyelmet. Megszólaltatták Simonovits András nyugdíjszakértőt, aki szerint nem ez a megoldás.

Szerinte a jelenlegi nyugdíjrendszer a többi között azért is fenntarthatatlan, mivel „az állam jelenleg butaságból a nők 50-70 százalékát a nők 40 keretein belül jóval a korhatár előtt, büntetés nélkül elengedi.” Simonovits András kijelentette, hogy ezt a gyakorlatot meg kellene szüntetni, és inkább tudatosítani, hogy aki a korhatáron túl dolgozik, az jelentős bónuszt kap – évente hat százalékot.

Éppen ezért a nyugdíjszakértő nem az OECD által javasolt, 72 éves magyarországi nyugdíjkorhatárban látja a megoldást. A drasztikus emelés helyett szerinte az javítana a helyzeten, ha a mindenkori kormány vonzóbbá tenné a hazaköltözést, az itthon maradást a dolgozóknak, illetve a nyugdíjszakértő még járható útként a bevándorlást említette. Utóbbira mondjuk a Fidesz-kormányok alatt nemigen van esély.


Ha így apad a magyar munkaerő, 7 évvel is emelkedhet a nyugdíjkorhatár

Magyarországon nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írta meg egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva a Portfolio. Az időskori függőségi ráta a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.

Az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40 százalékkal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90 százalékos növekedés.

A cikk szerint ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok — minden más változatlansága esetén — jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.

A fenti társadalmi kihívásokra a kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt, így a tanulmány szerzői utánajártak annak is, hogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt az OECD-s és EU-s gazdaságokban, és ha igen, hány évvel kellene megemelni a határt ahhoz, hogy stabil függőségi rátákat lehessen fenntartani a jövőben. Referenciaérttékként (a magyar adatoknál is) a 65 éves nyugdíjkorhatárral számoltak.

72 éves korig kellene dolgozni?

Ha a 65 év a kiinduló szint, akkor a szerzők szerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen. A tanilmány arra következtetésre jut, hogy ezek a számok a jövőben jelentősen változhatnak, ezért ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség.

Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írja a Porfolio.


Triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni

Egyre több nyugdíjas korú dönt úgy, hogy szükségből, vagy csak, hogy csináljon is valamit, tovább dolgozik. Ilyenkor ugyanúgy szja-fizetésre kötelezettek, mint az aktív korú munkavállalók. És ez vonatkozik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaira is. A Bankmonitor.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a nyugdíjas munkavállalók fizetnek szja-t, így ki tudják használni a 20 százalékos adójóváírást, amivel nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási, vagy nyesz-megtakarításaikat kiegészíti az állam.

Az adójóváírást az adóbevallásban lehet kérni, és összege közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlára kerül. Ráadásul ezt a megtakarítást bármire felhasználhatják. Nyugdíjasként is megéri tehát a már meglévő, nyugdíjcélú-megtakarításunkba befizetni. Vagy ha még nincs, akkor nyitni egyet, csak ekkor figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen feltételekkel nyúlhatunk hozzá a megtakarításhoz, amire szintén kitérnek a cikkben.

Ha innen nézzük a dolgot, akkor triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni:

  • pénzt kereshetnek az érintettek, amivel kiegészíthetik időskori ellátásukat;
  • keresetük után automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelést kaphatnak;
  • ha van nyugdíj-megtakarításuk, akkor azt 20 százalékos szja-kedvezménnyel növelhetik.

Kiemelt kép:


Nyugdíjprémium 2018

Nyugdíjprémium 2018:

Minden évben prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

Minden évben prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

Nem csak a 2017-es évben voltak jogosultak a nyugdíjasok a prémiumra a nyugdíjasok. Ha az adott évben a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot adott, akkor jár számukra a prémium, a hatályos jogszabályok szerint . 2017-ben évben teljesült a növekedésre vonatkozó feltétel, a kormány számításai szerint a GDP 4,1 százalék volt. Ezért az év végén az arra jogosult időseknek ki is fizették a prémiumot.

Az mfor.hu értesülései szerint erre sor kerülhet idén is, a a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulációja alapján 2018-ban a gazdaság 4,3 százalékkal bővülhet, és a prognózis szerint a rákövetkező években is 3,5 százalék felett lehet majd a növekedés.

A kormány számításaiból kiderül, hogy így fog alakulni a GDP az elkövetkező időkben:
• 2019: 3,8 százalék
• 2020: 3,7 százalék
• 2021: 3,6 százalék
Azért lesz szerényebb a GDP, mert ebben az időszakban enyhülni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez. A kormány igyekezett a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében kihelyezni a forrásokat, előlegekkel, előfinanszírozással, ennek köszönhetően már nem lesz lehetősége a brüsszeli pénzekkel felpörgetni a gazdaságot írja a 24óra.


Nyugdíj-távlatok: Ez az elvárás?!

  Bizonyos nyugdíj távlatban ez az új szemléletmód?! Erre számíthatunk?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_9.jpg

  A nyugdíj kérdése ma már nem csak azokat érinti akik rövid időn belül részesülni fognak benne, hanem azokat is akik még talán munkaviszonyukat sem kezdték meg, vagy pályájuk elején tartanak.
Nagyon fontos, hogy minél hamarabb megragadják az önsegítség lehetőségét, hogy az elképzelt, vágyott életszinvonalt finanszírozni tudják maguknak.

  "Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat." (1)

  Véleményem szerint a fiatalok időskori elgondolásai engednek arra is következtetni, hogy az öngondoskodásról sem feledkeznek majd meg, és biztosítják előre a lehetőségeiket!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

 Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) 24.hu-Nyugdíj: minél közelebb vagyunk hozzá, annál jobban rettegünk tőle
letöltés ideje: 2018. 05. 30.

https://24.hu/fn/penzugy/2018/05/15/nyugdij-rettegunk/
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj-távlatok: Ez az elvárás?!

  Bizonyos nyugdíj távlatban ez az új szemléletmód?! Erre számíthatunk?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_9.jpg

  A nyugdíj kérdése ma már nem csak azokat érinti akik rövid időn belül részesülni fognak benne, hanem azokat is akik még talán munkaviszonyukat sem kezdték meg, vagy pályájuk elején tartanak.
Nagyon fontos, hogy minél hamarabb megragadják az önsegítség lehetőségét, hogy az elképzelt, vágyott életszinvonalt finanszírozni tudják maguknak.

  "Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat." (1)

  Véleményem szerint a fiatalok időskori elgondolásai engednek arra is következtetni, hogy az öngondoskodásról sem feledkeznek majd meg, és biztosítják előre a lehetőségeiket!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

 Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) 24.hu-Nyugdíj: minél közelebb vagyunk hozzá, annál jobban rettegünk tőle
letöltés ideje: 2018. 05. 30.

https://24.hu/fn/penzugy/2018/05/15/nyugdij-rettegunk/
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nincs gyereke? Tegyen félre öreg napjaira!

A napi.hu idézi Botos Katalint, a Népesedési Kerekasztal szakértőjét, aki szerint nemcsak a felnevelt gyermekek számát, hanem az általuk a társadalomnak hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. A Növekedés.hu szerint a Ratkó-generáció kifutásával csökken a nyugdíjkassza befizetőinek létszáma, amely aggodalomra ad okot.

Nyugdíjfront: a Ratkó-gyerekek nem hátrálhatnak
Nincs nekik hová, ezért összefogásra biztatja őket a nyugdíjas parlament elnöke.

A gondot orvosolná, a Népesedési Kerekasztal szerint, az a javaslat, amely szerint a felnevelt gyerekek számát, taníttatását is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál. Botos Katalin szerint belátható időn belül átalakulhat a nyugdíjrendszer.

Javaslatuk szerint a 35 éves kornál fiatalabbak esetében vezetnék be az új rendszert, a nyugdíj két részből állna, a munkanyugdíjból, és a gyermekek felnevelése után járó másik nyugdíjrészből.

Az elképzelés ellen sokan tiltakoznak, de Botos Katalin szerint aki nem nevel gyermeket, az a más által nevelt gyermekek jövőbeni befizetéseiből kapja majdani nyugdíjat. A jövőbeli munkavállalók, vagyis a jelenlegi gyermekek által fizetett járulék úgy is felfogható, hogy ők akkor törlesztik szüleiknek felnevelésük költségeit.

Az elképzelt rendszer ellen tiltakozók úgymond, más által tartatnák el magukat idős korukban úgy, hogy ők a járadék alapjához nem járultak hozzá, hiszen nincsenek gyermekeik, akik törlesztenének. A közgazdász emlékeztetett rá, a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az adott pillanatban befolyó adóból, járulékból fizetik az esedékes nyugdíjakat, a nyugdíjasok nem saját befizetéseiket kapják vissza, hanem gyermekeik béréből levont pénzből.

A közgazdász szerint akinek nincs gyermeke, attól nem vesznek el semmit, csak nem kap azért juttatást, amiért nem költött aktív korában. Minden pályakezdőnek automatikusan el kellene kezdenie a takarékoskodást, akár egészen alacsony összeggel is. Ha lesz gyereke, úgyis ráj kell költenie, ha pedig nem, akkor megmarad öregkorára, ha addig fel nem éli.

E logika alapján az új rendszerben a gyermeket nevelőknek elég lenne az állami nyugdíj, a többieknek érdemes lenne az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjteni öreg korukra. Botos Katalin szerint egy egyetemet végzett fiatalra szülei összesen 14-15 millió forintot költenek, de ennél nagyobb összegű becslések is vannak, a KSH-nak pedig pontos számai vannak arról, mi mindenre költ egy gyermeket nevelő család, Ezekből a számításokból kell kiindulni akkor, amikor a gyermeknevelés után járó nyugdíjrészt meg akarják határozni.