Nyugdíj: minél közelebb vagyunk hozzá, annál jobban rettegünk tőle
Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos online kutatás alapján az látszik, hogy
- a 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben.
Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.
- A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a “luxus” termékeket is megengedheti majd magának.
Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!
A fiatalok alternatív bevételekre számítanak
A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67%) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37%) jön majd az államtól.
A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók:
- a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5%), nyugdíjcélú (16%) és egyéb (13%) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12%), és vállalkozásból (6%) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8%) is számítanak.
- Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3%) számítanak, mint a mostani fiatalok.
Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idős korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat? Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek. Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást − hívta fel a figyelmet a biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Csonka István.
Kiemelt kép:24.hu/Karancsi Rudolf
Nyugdíjsegélyt kap a legismertebb magyar író
A hvg.hu-nak Nemere István azt mondja, csak magyar nyelven 12 millió kötetét adták el, de az írók nem fogadták be. Már nem zavarja, és beletörödött abba is, hogy egyik könyvét Hollywood lenyúlta.
700 könyvnél tart, (mire az interjú megjelent 701-nél), de vannak gondjai, három válás után nem sok mindene maradt. Autója tízéves, azon is van hitel. Nem panaszkodik, megél. 18 éves kora óta dolgozik.
És az állam értékeli is azt a sok milliót, amit adóban levontak tőlem azóta: 37 ezer forint a nyugdíjam. Ez annyira kevés, hogy még nyugdíjsegélyt is kapok!
A munka a mindene és már nem bánja, hogy kívülálló maradt a tudomány és az irodalom világában és nem kap semmilyen kitüntetést. Már nem is szeretne.
Az interjúban hosszan beszél az összeesküvés-elméletekről, a klíma-blöffről, a Gagarin-kamuról, az UFO-król és arról, hogy csak azt az időt sajnálja, amit nem írással tölt.
Nincs kitűzve konkrét szám, hogy hány könyve jelenjen meg, de ha a 723-at (Barbara Cartland ennyivel tartja a világrekordot) túlszárnyalja, annak örülni fog.
Nyugdíjas- és szegényellenes Orbán terve
A Népszava szerint a kormány Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramja egyértelművé teszi, marad a szegényellenes politika. A kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán, jegeli a családi pótlékot.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, egyik sem jó irány, a családi pótlékot ideje lenne akár kétszeresére is növelni, hiszen a nullaszázalékos infláció a múlté, a korábbi pénzromlást is figyelembe véve a négyéves ciklus végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.
Ez a politika
az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények formájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt.
Ez a juttatási rendszer torz, igazságtalan – mondta a szakszervezeti vezető, aki a nyugdíjminimum 28 ezer forintos összegét is megduplázná, miként Hegyesiné Orsós Éva is. Az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy még mindig sok a létminimum – 88 ezer forint – alatti nyugdíj. 2-3 év alatt legalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálni kellene.
Az elmúlt két évben komoly veszteség érte a nyugdíjasokat, mert a nyugdíjemelés megmaradt az infláció követésénél, de jelentős nettó bérkiáramlás történt, amit a korábbi svájci indexálás (a pénzromlás üteme mellett) figyelembe vett. Ez jóval kedvezőbb volt a nyugdíjasoknak.
A szövetség elnöke jelezte, már két éve szeretnének erről tárgyalni Orbán Viktorral, mert nem az Erzsébet-utalvány a megoldás. Hiába ígéri a konvergenciaprogram, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad, ezért a legtöbb nyugdíjas szervezet ettől a módszertől elköszönne.
Káosz a nyugdíjfolyósítónál, nem érik el a szervet az emberek
Ha valakinek olyan kérdése vagy problémája lenne, amiben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tudna segíteni, úgy tűnik, felesleges telefonon vagy e-mailen próbálkoznia, az ügyfélszolgálat ugyanis gyakorlatilag elérhetetlen, alapvető feladatát nem képes ellátni. Legalábbis erről számoltak be a Pénzcentrum olvasói, és hasonló tapasztalatot szereztek például azok is, akik nekik arról panaszkodtak, hogy jelentős csúszások vannak a nyugdíjnövelés megállapításánál:
A portál kereste a nyugdíjügyben illetékes MÁK-ot is, jelezve, hogy nagyon rosszak az ügyelek tapasztalatai. Azonban azt a választ kapták, hogy a nyugdíjfolyósító szerint nincs semmilyen probléma az ügyfélszolgálattal.
A szervezettel kapcsolatban a Facebookon is sokan panaszkodnak. A közösségi oldalon 1,9-es értékelést kapott (az 5-ből) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amely 2017. november 1-től az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (ONYF) együtt a Magyar Államkincstár (MÁK) szervezetébe olvadt bele.
Kiemelt kép: Népszava
Tényleg egyre közeledik a nyugdíjkatasztrófa
Az Európai Unióban majdnem minden ötödik ember 65 vagy ennél is több éves. Számuk ráadásul mára majdnem eléri a 100 millió főt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Időskorú Függőségi Ráta (IFR) soha nem látott magasságokban, 29,9 százalékon volt Európában 2017-ben. Magyarországon egyébként ennél 2 százalékkal jobb a helyzet.
A népesség öregedésének mérésére alkalmazott ráta az aktív korú (15-64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. Viszont a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, tehát az öregedés aktuális állapotát jelzi.
A súlyos elöregedése egyébként már évtizedek óta jelen van Európában, ám míg
- 20 éve öt munkaképes korúra jutott egy idős ember, addig
- 10 évvel ezelőtt már csak négyre,
- a 29,9-es ráta pedig azt jelenti, hogy három munkaképes korú európai lakosra jut egy “eltartandó” idős, 65 év feletti ember,
foglalta össze a lényeget a Pénzcentrum.hu.
A katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (mert például nem lesznek elegen ehhez) már nem fogják tudni fedezni a nyugdíjakat.
Ilyen helyzetben két megoldás lehet: a a járulékok vagy a nyugdíjkorhatár emelése. De ki szeretné bármelyiket is?
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
A nyugdíjnövelés még mindig késik, talán őszre lehet naprakész
A 0,5 százalékos nyugdíjnövelés tavaly január óta automatikus, nem kell kérvényezni, amiről a dolgozó nyugdíjasok azt hihették, könnyebbség lesz nekik. Csakhogy ahogy már többször is írtunk róla, hatalmas csúszások vannak az előírt automatikus nyugdíjnövelésnél.
Azóta is számos, hasonló tapasztalatról számoltak be olvasóink. Volt aki azt mondta, amíg kérvényezni kellett a jóváírást, addig egy hónap alatt mindig megkapta a nyugdíjnövelést, most meg még a 2016-os év után járóról sem kapott értesítést, nem hogy a tavalyiról. Akadt olyan olvasónk is, aki már évek óta dolgozik, de korábban nem tudta, hogy jár a nyugdíjnövelés, így nem is igényelte. Viszont az automatizált rendszerben sem kapott még sem értesítést, sem növelést. Egyik ingerültebb olvasónk meg is jegyezte:
Ha ennyit várakoztatnak a nyugdíjnöveléssel, akkor inkább ne vonják le a nyugdíjjárulékot se a bérünkből, és kvittek vagyunk.
Az ötlet mondjuk nem is annyira elrugaszkodott, hiszen nyugdíjasszövetekezetek dolgozóinál éppen ez a helyzet – nekik nincs járuléklevonás, sem nyugdíjnövelés.
Másik nyugdíjas olvasónk vállalkozó, a 2016-os munkája után tavaly október 31-ig kellett volna neki megállapítani neki a nyugdíjnövelést, de ennek még idén májusban sincs híre-pora sem. Saját tapasztalatát így írta le:
A kormányablaknál az ügyfélfogadó bizony nehéz helyzetben van, mert minden érdeklődőnek azt kell mondania, hogy legyen türelemmel, a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjnövelési Osztály intézi az ügyeket, csak hát túl nagy a feladat. Azért adott két telefonszámot (mondván, hogy nem szokták felvenni) és egy címet, ha írásban akarunk érdeklődni. Ennek nem látom értelmét, mert az nem segít ki, ha kapok egy levelet a rendkívüli nagy leterheltségről.
Akik érdeklődtek, mind arra voltak kíváncsiak, hogy mikor lesz végre naprakész az ügyintézés, ezért ismét az államkincstárhoz fordultunk. Megelőlegeztük, hogy mióta legutóbb levelet váltottunk, számos ügyet le tudtak zárni, és csökkent az elmaradás, és érdeklődtünk, mégis hány olyan ügy van, amelyeknél még folyamatban van a nyugdíjnövelés megállapítása, és ezekkel kb. mikorra tudnak végezni. Erre nem kaptunk választ. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon jövőre gyorsabb lehet-e az ügyintézés. Erre sem.
A Magyar Államkincstár mindössze annyit írt, hogy ahogyan az adatok rendelkezésükre állnak, folyamatosan és ütemezetten készítik el a nyugdíjnövelési határozatokat. Hozzátették, hogy a nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, 2016-os jogszerzés esetén 2017. január 1-jétől állapítják meg, és utalják ki. Ettől sem lettünk sokkal okosabbak.
Viszont azt is kijelentette a MÁK, hogy
a 2017. évi keresőtevékenység alapján járó nyugdíjnövelést minden érintett számára a jogszabályban megállapított határidőig, azaz 2018. szeptember 30-ig, illetőleg egyéni és társas vállalkozók esetében október 31-ig, teljesítik.
Ezt vajon érthetjük úgy, hogy őszre naprakész lesz a rendszer?
Kapcsolt képünk illusztráció: Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én
Fotó: Balázs Attila / MTI
Újabb fordulat! Így tennék jobbá a nyugdíj világát!
Újabb téma került előtérbe a nyugdíjat illetően! Most nem az anyagi oldal, hanem valami sokkal fontosabb van a középpontban!
Jelenleg nem csak az időskori ellátásban részesülők aggódnak a "holnapjukért", hanem azok is, akik még aktív munkavállalók. Sajnos senkiben nincs meg a jövő biztonságának érzése, a bizalom a nyugdíjas kor felé.
Ezen hivatott segíteni, javaslatokat tenni a nyugdíjasok hazai parlamentje. Véleményem szerint az egyik legfontosabb megállapítás, hogy már a kezdetekkor csökkentve legyenek a különbségek, ezzel gátolva a szakadékok későbbi mélyedését.
"Indokolatlannak tartják a nyugdíjba belépő korosztályok között az induláskor megállapított nyugdíjak közötti különbségek további növelését. A települések, a nemek, a juttatások jellege, a nyugdíjba vonulás időpontjához köthető különbségeket fokozatosan csökkenteni szükséges." (1)
A javaslatok elbírálásáról jelenleg nincs információ, de mindenképpen bízunk a pozitív visszajelzésekben az illetékesek oldaláról!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) 24.hu- Csökkentetnék a nyugdíjak közötti különbséget
letöltés ideje: 2018. 05. 07. 9:47
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/05/04/csokkentetnek-a-nyugdijak-kozotti-kulonbseget/
fotó: pixabay.com
Újabb fordulat! Így tennék jobbá a nyugdíj világát!
Újabb téma került előtérbe a nyugdíjat illetően! Most nem az anyagi oldal, hanem valami sokkal fontosabb van a középpontban!
Jelenleg nem csak az időskori ellátásban részesülők aggódnak a "holnapjukért", hanem azok is, akik még aktív munkavállalók. Sajnos senkiben nincs meg a jövő biztonságának érzése, a bizalom a nyugdíjas kor felé.
Ezen hivatott segíteni, javaslatokat tenni a nyugdíjasok hazai parlamentje. Véleményem szerint az egyik legfontosabb megállapítás, hogy már a kezdetekkor csökkentve legyenek a különbségek, ezzel gátolva a szakadékok későbbi mélyedését.
"Indokolatlannak tartják a nyugdíjba belépő korosztályok között az induláskor megállapított nyugdíjak közötti különbségek további növelését. A települések, a nemek, a juttatások jellege, a nyugdíjba vonulás időpontjához köthető különbségeket fokozatosan csökkenteni szükséges." (1)
A javaslatok elbírálásáról jelenleg nincs információ, de mindenképpen bízunk a pozitív visszajelzésekben az illetékesek oldaláról!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) 24.hu- Csökkentetnék a nyugdíjak közötti különbséget
letöltés ideje: 2018. 05. 07. 9:47
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/05/04/csokkentetnek-a-nyugdijak-kozotti-kulonbseget/
fotó: pixabay.com
Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat!
Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat!
Mutatjuk ki mikor mehet nyugdíjba 2019-ben
A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év. 
A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI. törvény szerint.
Aki:
1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba.
Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.
Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.
Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.
Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy
2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.
A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.
Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár
– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.
Soha nem lesz elég
A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:
Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?
Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.
Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.
Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint
a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.
A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.
A sírig dolgoznak majd a magyarok is
A magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,
és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.
Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.
Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,
amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint
4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.
Az a fránya egészség
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen
a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.
Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.
Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető
Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető: Mutatjuk >>>
Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető ORSZÁGOSAN!Élelmiszerre, számlákra, orvosságokra, unokára BÁRMIRE költhető! Minden hónapban automatikusan érkezik ha igényli és nyugodtan számolhat vele! Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat :Közel 3 ezer forint, amit mindenképpen adnak, de akár havi 7 ezer forint is lehet ha alacsony a nyugdíja! 
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)
Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.
Indokolt esetben ez az intézmény megemelheti méltányosságból a 90 000 Ft-ot meg nem haladó összegű havi jövedelemmel rendelkező kérelmező ellátását.
A jövedelmi összeghatár 2017-ben emelkedett 90 000 Ft-ra a korábbi 85 000 Ft-ról.
A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.
Mikor kérhető a méltányossági nyugdíjemelés?
A kivételes nyugellátás-emelés 3 évente lehetséges.
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.
Az emelés összege
A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7125 Ft.Ezek a 2018-ban érvényes számok!