1 perce érkezett – A Kormány bejelentette mi tervez a13. havi nyugdíjjal!

1 perce érkezett – A Kormány bejelentette mi tervez a13. havi nyugdíjjal!

A héten feszes tempóval dolgozott a kormány a Karmelita kolostorban a jövő évi, 2024-es költségvetésen. Orbán Viktor miniszterelnök kedden még azt írta a közösségi oldalán, hogy célegyenesben a tervezet, péntekre pedig már el is készültek vele. Már a Költségvetési Bizottság asztalán a tervezet.

Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az országgyűlés elé terjeszti.




Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken.

A kormány célja a kedvezőtlen körülmények ellenére is világos:

a fegyelmezett gazdálkodással jövőre visszatérhetünk a magasabb ütemű, 4 százalék körüli növekedési pályára, míg az inflációt 6 százalékra szorítjuk – írták. A kormány jövőre is megőrzi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, amit a költségvetésben felállított Rezsivédelmi Alap garantál.

Ezt tervezik a 13. havi nyugdíjjal

A kormány a nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat megnöveli és jövőre is biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A nyugdíjasok 2024. februárjában is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.

– Az Európában egyedülállóan széles családtámogatási rendszert 2024-ben is fenntartjuk, adókedvezményekkel és célzott programokkal továbbra is támogatjuk a gyermeket nevelő családokat, miközben megőrizzük a magas foglalkoztatottságot – közölték.




Háborús időkben erős magyar honvédségre van szükség, ezért a honvédelemre fordított források a költségvetésben elérik a GDP két százalékát.

A kormány elkötelezett amellett, hogy visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára. A PM közölte: a jövő évi költségvetés tervezete szerint a költségvetési hiányt 2024-ben három százalék alá, 2,9 százalékra csökkenti, míg az államadósságot várhatóan a GDP 66,7 százalékára mérsékli. A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2023. május 30-án nyújtja be a 2024-es költségvetést az országgyűlésnek – írta az MTI.

Előbb lehet nyugdíjba menni 2023. jan.1 – től! Itt a bejelentés:

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2023. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.




Az öregségi nyugdíjkorhatár nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

2022-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni.




Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.

Fontos!!! Késik a Decemberi nyugdíj >>>

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.

ELDŐLT! : Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában !

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

200 ezer fölé kúszhat az átlagnyugdíj, amennyiben januárban a prognosztizált infláció mértékével emelnek – írja a Portfolio. A lap szerint, ha a kormány az egyre valószínűbbnek tűnő, 17,5 százalékos jövő évi infláció mértékével emel, az több mint 1000 milliárdba kerülhet az államkasszának.

Akár 205 ezer forint fölé is kúszhat jövőre az átlagnyugdíj: az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos tervhez képest 2023-ra magasabb nyugdíjemeléssel számol a kormány, mivel az infláció jelentősen meghaladja az előre tervezett szintet. Várhatóan decemberben derül ki, mivel számol a kabinet – írja a Portfolio.

Korábban jellemzően 14-15 százalékos inflációt valószínűsítenek 2023-ra, a héten napvilágot látott inflációs adatot megelőzően ez már 15,7 százalék körüli inflációt valószínűsít a portál elemzői körképe – az OTP Bank elemzői például már 17,5 százalékos éves inflációt sem tartanak valószínűtlennek.




Amennyiben ez lesz a kormány prognózisa is, akkor a novemberben 174,5 ezer forintra emelkedett átlagnyugdíj januártól 17,5 százalékos emelés mellett 205 ezer forint fölé emelkedhet. A februárban esedékes 13. havi nyugdíj is ezen emelt összeg lesz. Ha valóban 17,5 százalék lesz az emelés mértéke, az a Portfolio számításai szerint 840 milliárd forinttal dobja meg a nyugdíjkassza kiadásait, a megemelt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárddal.

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

200 ezer fölé kúszhat az átlagnyugdíj, amennyiben januárban a prognosztizált infláció mértékével emelnek – írja a Portfolio. A lap szerint, ha a kormány az egyre valószínűbbnek tűnő, 17,5 százalékos jövő évi infláció mértékével emel, az több mint 1000 milliárdba kerülhet az államkasszának.

Akár 205 ezer forint fölé is kúszhat jövőre az átlagnyugdíj: az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos tervhez képest 2023-ra magasabb nyugdíjemeléssel számol a kormány, mivel az infláció jelentősen meghaladja az előre tervezett szintet. Várhatóan decemberben derül ki, mivel számol a kabinet – írja a Portfolio.

Korábban jellemzően 14-15 százalékos inflációt valószínűsítenek 2023-ra, a héten napvilágot látott inflációs adatot megelőzően ez már 15,7 százalék körüli inflációt valószínűsít a portál elemzői körképe – az OTP Bank elemzői például már 17,5 százalékos éves inflációt sem tartanak valószínűtlennek.




Amennyiben ez lesz a kormány prognózisa is, akkor a novemberben 174,5 ezer forintra emelkedett átlagnyugdíj januártól 17,5 százalékos emelés mellett 205 ezer forint fölé emelkedhet. A februárban esedékes 13. havi nyugdíj is ezen emelt összeg lesz. Ha valóban 17,5 százalék lesz az emelés mértéke, az a Portfolio számításai szerint 840 milliárd forinttal dobja meg a nyugdíjkassza kiadásait, a megemelt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárddal.

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

72 évre emelkedhet Magyarországon is a nyugdíjkorhatár, ha nem áll meg a népesség el őregedése!

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.

Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például az, ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt további 7 évvel, 72 éves korig kitolják.




A portfolio elemzése szerint viszont ez önmagában kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével.

Az elemzés az Eurostat nemrégen megjelent jelentése alapján készült. A legfrissebb népességi előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége 4 százalékkal csökkeni fog 2018 január 1 és 2100 január 1 között, ez 20 millió emberrel kevesebb.

A Pénzcentrum szerint nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül. A statisztikai előrejelzések szerint

az elkövetkezendő 80 évben Magyarország népessége folyamatosan csökkenhet, elképzelhető, hogy 2100-ra már csupán 7,9 millióan élnek Magyarországon.

A másik gond az európai társadalmak elöregedése. Az előrejelzések szerint az EU lakosságának már csak 55 százaléka lesz munkaképes korú – ma ez 65 százalék.

A 65 évesek vagy annál idősebbek a 2018-as adatokhoz képest (11 százalék) 2100-ra már 31 százalék lesz. A 80 évesek vagy annál idősebbek aránya 2018-ban 6 százalék volt, 2100-ra 15 százalékra nő.




Az Eurostat jelentése szerint a függőségi ráta 80 év alatt majdnem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalékra emelkedik, átlagosan 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A függőségi ráta Magyarországon 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb jut majd.

A népességfogyás és az elöregedés a Pénzcentrum szerint nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. A mostani nyugdíjrendszer lényege az, hogy az állam, a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. És a nem lesz elég munkavállaló, akkor a járulékaikból nem tudják majd fedezni a nyugdíjakat.

A függőségi ráta emelkedésére lehet megoldás a már említett nyugdíjkorhatár-emelés.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
• Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
• Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.

Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2022/2023

• Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
• Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
• Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedik.

• Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel;
• az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
• az 1953-ban születettek számára már a betöltött 63. életév számított;
• az 1954-ben születtek esetében ez 63,5 év;
• az 1955-ben születetteknél 64 év;
• az 1956-ban születetteknél: 64,5 év;
• annál pedig, aki 1957-ben, vagy azt követően született, a betöltött 65. életév számít (vagyis az idei, 2022-es nyugdíjkorhatár 65 év).

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a magyar dolgozók jogosultak, akik betöltötték az aktuális nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek legalább 20 évnyi szolgálati idővel (vagyis dokumentáltan ennyi ideig voltak a munkaerőpiac kereső szereplői), illetve nem állnak belföldön vagy külföldön munkaviszonyban. Mindemellett azzal is fontos, hogy tisztában legyünk, Magyarországon nem kötelező nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltésével – vagyis, ha van kedvünk, energiánk és időnk, nyugodtan maradhatunk a pályánkon, míg elég idősnek nem érezzük magunkat ahhoz, visszavonuljunk.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.

Létezik legjobb nyugdíj-előtakarékosság?

  Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e a véleményemet a legjobb nyugdíj-előtakarékosság témaköréről, de ahogy olvashatja is, csak döntésre jutottam.

  Úgy gondolom, hogy sok mindent nem lehet egyszerűen megválaszolni, mivel sajnos nem létezik egyszerű válasz és ez így van szerintem a “legjobb nyugdíj-előtakarékosság” témába esetében is.
Természetesen, mint mindenki én is szeretem az egyszerű és könnyű megoldásokat, de gyakran fel kell ismernem, hogy ez sok esetben lehetetlen.
Mondok egy példát: létezik-e olyan, hogy a legjobb ház? Mármint milyen szempontból a legjobb? Kinek a számára a legjobb? Nekem vagy a szomszédomnak-e legjobb? Vajon egy nyugdíjas számára ugyanaz a ház a legjobb, mint egy háromgyerekes családnak vagy mint egy fiatal felnőttnek?
Nagy valószínűséggel ami nekem jó, az sok esetben másnak nem feltétlen. Ha én szeretem a például a tágas tereket vajon feltételezhetem, hogy mások is szeretik ugyanezt? Lehet, hogy más inkább a kisebb, meghittebb otthont részesíti előnyben?

  Vagy ha autókról van szó: szerintem ahány ember annyi ízlés. Vagy létezik egy olyan autó, az autó, ami mindenki számára a legjobb és a leginkább kiszolgálja az igényét?

  Vajon mennyire lepődnénk meg, ha a boltban mondjuk csak egyfajta cipőt lehetne venni, egy méretben, egy fazonnal?

  Meglátásom szerint a mai világban inkább a bőség zavara az ami problémát jelenthet. Ilyenkor megpróbálja az ember valamilyen fontossági sorrend szerint osztályozni, szűrni a lehetőségeit, addig-addig csökkenti a választásainak a számát, amíg csak egyetlen egy lehetősége marad.

  Úgy vélem ugyanez az eset a nyugdíj-előtakarékosság esetében is. Meg kell ismerni a lehetőségeket és össze kell szedni, hogy kinek mi a fontos, mi az ami az ő számára lényeges szempont és mi az ami nem olyan fontos. Szerintem ez a téma is egy ilyen összetett, alapos kutatást igénylő témakör.

  Remélem írásommal tudtam segíteni.

  Köszönöm a kitüntető figyelmét!

Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!

VIP bejegyzések

Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!

Ez a 10 nyugdíj-előtakarékossági kérdés fontos lehet önnek?

  A mai bejegyzésemben azokat a kérdéseket gyűjtöttem össze, amit véleményem szerint mindannyiunknak érdemes átgondolni, ha az eljövendő nyugdíjas éveinkről vagy a nyugdíj-előtakarékosságról van szó.

  Úgy gondolom, hogy sok esetben ezek a kérdések nem igazán kapnak nagy hangsúlyt mindennapi életünkben, mint egy film ami folyamatosan pörög és egyszer csak azt látjuk, hogy vége van. Körülbelül így tudom elképzelni a nyugdíjas kor eljövetelét is: az ember éli a mindennapi életét és egyszer csak ott találja magát. Illetve meglátásom szerint minél kevesebb idő van hátra ehhez az időponthoz annál inkább foglalkoztatja az embert: nyilván, például egy diák ritkábban gondol a nyugdíjas éveire, mint az akinek már csak néhány éve van a nyugdíjba vonulásáig.

  Teljesen egyet tudok érteni azzal a gondolattal, hogy a mindennapi élet sűrűjében, forgatagába az ilyen kérdések ritkán merülnek fel, ugyanakkor a másik oldalról pedig az is eszembe jut, hogy vajon egy kérdés fontossága a gyakoriságától függ azaz lehetnek-e olyan, minket ritkán foglalkoztató kérdések amik mégis fontosak a számunkra, életünkre nézve? Attól, hogy nincs valami folyamatosan fókuszban az azt is jelenti, hogy lényegtelen számunkra?

És végül a kérdések a nyugdíj-előtakarékosság kérdéskörében:
- Vajon az előregondolkozásnak van értelme?
- Mikor jelenthet problémát, hogy alacsony a bevétele az embernek nyugdíjasként?
- Főként mikor lehet befolyásolni, hogy nyugdíjasként kinek mennyi lesz a bevétele?
- Mikor gyűlhet össze több nyugdíj-megtakarítás: ha sok idő van rá vagy ha kevés?
- Hogyan változnak az ember kiadásai nyugdíjasként? Mely kiadások csökkenek/szűnnek meg és melyek maradnak/nőnek?
- Vajon előreláthatólag hány évig kell a nyugdíjas bevételeket kiegészíteni majd, ha egyáltalán kell?
- Ki nyújt majd segítséget adott esetben az embernek ha nyugdíjas lesz?
- Mit lehet tenni abban az esetben, ha egy nyugdíjas bevételei esetleg túl alacsonyak?
- Kinek lesz anyagilag könnyebb/egyszerűbb nyugdíjasként: aki foglalkozik ezzel a kérdéskörrel vagy aki nem?
- Mit lehet tenni vagy kell-e egyáltalán tenni bármit?

Köszönöm a kitüntető figyelmét!

Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!

VIP bejegyzések

Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!

Így tesztelheti nyugdíj-előtakarékossági képességét!

  Nem tudja, hogy mennyit tudna nyugdíj-megtakarítására fordítani? Nem biztos benne, hogy be tudna-e vállalni egyáltalán bármilyen jellegű megtakarítást?

De hogyan is ellenőrizhetné saját lehetőségeit?

  Szerintem a szokásaink erőteljesen meghatározzák mindennapi életünket akár rövid, akár hosszútávon és többnyire észrevétlenül teszik ezt. Nem is tartom könnyű feladatnak a szokások megváltoztatását, főleg, ha olyan szokásról vagy szokásokról van szó amelyeket akár évek vagy évtizedek óta rendszeresen teszünk. Ezeket a szokások többnyire automatikusak azaz az embernek nem kell azon gondolkodnia, hogy mit tesz és miért épp ezt teszi, hanem csak teszi folyamatosan és a rutin viszi előre.
  Úgy gondolom, hogy ez nincs másképp a pénzügyi szokásaink esetében is. Többnyire fizetés után a legtöbbünknek az első teendői között van például a csekkek befizetése/átutalása. Ami meg megmarad, azt lehet költeni a mindennapi kiadásokra, vásárlásokra.

Hány embert ismernek aki a csekkeket csak hónap végén tervezi befizetni?

Én személy szerint senkit sem.

  Hogyan használhatja ki ezt az automatikus szokást arra, hogy ellenőrizze, megtakarítási, akár nyugdíj-előtakarékossági képességét?

  A következőkben egy egyszerű, ugyanakkor valószínűleg rendkívül hasznos öntesztet szeretnék bemutatni, amivel kiderítheti, hogy mekkora megtakarítási képességgel rendelkezhet.

  A trükk a következő: hónap elején, amikor megérkezik a fizetése próbáljon meg “X” forintot egy meghatározott helyre félretenni otthonában. A lényeg, hogy ez a hely ne legyen szem előtt és biztonságos is legyen. Nyilván, ha szükséges hozzáférhet ehhez az összeghez bármikor, de még sem az lesz a cél, hogy elsődlegesen ezt a pénzt elköltse.
  A következő havi fizetésénél pedig nézze meg, hogy mennyi pénz maradt ott az előző hónapban félretett összegből. Ha a teljes összeg, akkor ez azt is jelentheti, hogy akár ekkora összeget is tudna ilyen célokra fordítani. Ha kevesebb pénz vagy egyáltalán nem maradt ott semmi, akkor ennek megfelelően le is tudja vonni a következtetéseit.
  Nem kell, hogy ez az önteszt csak egy hónapig tartson, akár több hónapig is tesztelheti így saját megtakarítási lehetőségeit.

Remélem hasznos lesz ez az ötlet az ön számára!

Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!

VIP bejegyzések

Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!

2021 a nyugdíj-előtakarékosságok éve lesz?

  Vajon a mostani helyzet hogyan befolyásolja a megtakarítási hajlandóságunkat? Változott-e felfogásunk? Jobban odafigyelünk a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeinkre?

  Véleményem szerint nagyot fordult a világ az elmúlt egy évben, finoman szólva erőteljesen megváltoztak a körülményeink, kinek erőteljesebben, kinek csupán csak elenyészően. Technikai oldalról is úgy érzékelem, hogy a kényszer vagy esetleg a kényelem előrébb vitte az innovációs lehetőségek használatát, gondolok itt például a netes megoldások alkalmazásának megugrására. Mindamellett sajnos a megélhetési félelmek és a bizonytalanság érzése a mindennapjaink erőteljes részévé is válhatott.

Folyton nem süthet a nap, az esőre is készülni kell?

  Azon gondolkoztam, hogy vajon hányan értékelték át a pénzügyi szokásaikat, hányan kényszerültek meghúzni a nadrágszíjat, mennyien figyelnek oda jobban arra, hogy több megtakarításuk legyen, mint amennyi eddig volt. Hányon gondolják úgy, hogy nagyobb anyagi tartalékot kell felhalmozni arra az esetre ha esetleg nem mennek majd jól a dolgok?

   Azt érzékelem, hogy sok emberben átfogalmazódtak ezek a gondolatok és megnőhetett az igény a nagyobb anyagi vésztartalék létrehozására, megtakarításuk növelésére, közte akár nyugdíj-megtakarításuk növelésére is, ami persze nem azt jelenti, hogy eddig ne lett volna így a legtöbb esetben, csupán azt, hogy nagyobb hangsúlyt kaphat ez a téma a jövőben szerintem, mivel nincs garancia arra, hogy nem kerülhetünk újra ilyen megterhelő szituációba.

  Persze azt is megértem, hogy perpillanat a mindennapi életünk sokkal inkább szól a túlélésről, mint a megtakarítások növeléséről, tisztelet a kivételeknek természetesen.

  De ezek csupán az én gondolataim, most lássuk, hogy ÖN mit gondol erről a témáról!
Kérem szavazzon!

( Válaszadás után láthatóvá válik a szavazás aktuális állása.)

Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!

VIP bejegyzések

Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!