Szeretnének spórolni idős korukra? Szeretnének elmenni nyaralni, kirándulni nyugdíjas éveikben? Soha nem késő elkezdeni a spórolást, vágjon bele most! 
Tudom, mire gondolhatnak, így első olvasásra. A mai fizetés mellett nem igazán lehet spórolni. Ha a mostani nyugdíjra helyzetére gondolunk, már a mai fiatalabb generációnak lehet nem is lesz nyugdíja, vagy ha mégis, elég alacsony jövedelem várható nyugdíjas éveinkre. Lehet, hogy most távolinak tűnik még, de sosem lehet elég korán elkezdeni.
Az emberek sok olyan dolgot vásárolnak meg, ami pénz kidobás. pl.: Előfordul, hogy megveszünk egy ruhát, amit aztán vagy soha, vagy egyszer hordunk. Fontos a mai világban praktikusnak lenni. Igyekezzünk olyan dolgokat venni, amire szükségünk is van, illetve több dologra is használhatjuk.
Ha valaki elhatározza, hogy spórolni szeretne, az első és legfontosabb, amit tennie kell, hogy az első hónapban mindent ugyanúgy csináljon, mint eddig. Viszont ezzel egy időben, kezdje el vezetni a kiadásait. Ezt megteheti papíron, (bár ott kevésbé átlátható) Excel táblázatban, vagy manapság nagyon sok ilyen alkalmazás van, amelyen vezethetjük kiadásainkat. Ez azért fontos, mert itt megtudhatjuk, hogy mit csinálunk rosszul.
A másik fontos dolog, a tudatos vásárlás. Ha valamit meg szeretnénk venni, tudnunk kell, hogy tényleg szükségünk van-e az adott termékre. Nagyon sok felesleges tárgyat, ruhát, élelmiszert vásárolunk a pillanat hevében, amelyet később aztán vagy kidobunk, vagy csupán porosodik valamelyik sarokban.
Ha élelmiszert vásárolunk, akkor figyeljünk a termék kilós/literes árára, illetve kipróbálhatunk néhány sajátmárkás terméket. Nyilván, van olyan termék, amelyből jobb a márkás, de van olyan is, amelyből a sajátmárkás finomabb.
Ha pedig ruházat, akkor fontos arra gondolni, hogy azt az adott ruhát, több szituációban is tudjuk viselni illetve hogy hordjuk is. Fontos a ruha anyagát megfigyelni, és hogy rajtunk is olyan jól mutasson, mint a vállfán.
Az interneten sok hasznos információ van, amely segítheti a spórolást, érdemes átböngészni, és végiggondolni a tanácsaikat.
Írta: Berki Viktória
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Nyugdíj! Ez jut eszembe amikor meghallom ezeket a szavakat vagy csupán elgondolkodok ezekről a témákról...
Manapság már nem csupán az idősek körében téma a nyugdíjjal kapcsolatos információk. Hogy miért? Talán azért mert sok idős ember nyugdíja éppen csak elég a megélhetéshez? Ha kifizetik a számlákat, akkor sokaknak számolgatniuk kell, hogy a következő nyugdíjukig maradjon elég pénzük. Talán azért, mert a nyugdíj korhatárt folyamatosan feljebb és feljebb viszik az országban?
Mostanában már az emberek kiesnek az iskolapadból, aztán hirtelen munkába is állnak, majd az idejük nagy részét robotolva töltik, mindezt minimál bérért, vagy szakmunkás minimál bérért? Az 1957 után született személyek 65. életévük betöltése után mehetnek csupán nyugdíjba. Egy nő 40 év munka után, öregségre hivatkozva nyugdíjba mehet.
Nos, azért téma manapság ez, mert azok a személyek, akik most 20-30 év körül vannak, ha ugyanilyen tempóban növekszik a kötelező szolgálati idő, akkor ez a korosztály számíthat arra, hogy majd csak a 70.-életévétől mehet nyugdíjba?
A mai fiatal korosztály, azon aggódik, hogy mire ők abba a korba kerülnek majd, lesz-e nyugdíj, vagy már most kezdjenek el spórolni, hogy legyen majd miből élniük idős korukban?
Már néhány éve Magyarország öregedő a társadalom, ami azt jelenti, hogy kevesebb csecsemő születik, mint ahány ember meghal. Mire a mai 20-30 évesek nyugdíjasak lesznek, vajon lesz olyan, akinek az adójából meg tudják oldani a nyugdíjunkat?
Rengeteg kérdés, de sajnos nem kapunk rá választ, lehet, hogy erre igazából senki sem tudja a választ, és talán érdemes is volna foglalkozni vele. Elvégre az ország illetve az országban lévő emberek sorsa függ ettől a kérdéstől.
Amikor a fiatal korosztály megkérdezi, hogy miért is fontos nekünk a nyugdíjról szóló témák pedzegetése, arra csupán annyi a válasz, hogy egyszer mind megöregszünk, minden embernek ez a jövője, és ha ezzel a kérdéssel most nem foglalkozunk, talán később nem is lesz lehetőségünk foglalkozni vele.
A mostani nyugdíjasok jelene a mi jövőnk, és ha mi nem harcolunk egy jobb jelenért, akkor lehet esélyünk sem lesz egy jobb jövőért.
Írta: Berki Viktória
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.
Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.
Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.
Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.
2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.
Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.
Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.
Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.
Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.
Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.
Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év. 
Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.
Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.
Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.
Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?
Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.
A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.
Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.
Ezekre a bejegyzésekre voltak a legkíváncsiabbak az olvasók ebben a hónapban!
1. Hogyan szűnhetne meg a nyugdíjunk egyik napról a másikra?
2. Ezt nem tudjuk a nyugdíjról!
3. Játék: mennyit tud a nyugdíjunkról?
4. VIP nyugdíj bejegyzések
5. Nyugdíjtörvény: Sokkoló lesz a módosítás?!
6. Itt a kegyetlen vége a nyugdíjnak?
7. Nyugdíjkorhatár 2019
8. Ausztria – nyugdíj
9. Nyugdíjkalkulátor
10. Jöhet a bámulatos nyugdíjkötvény?
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Mi lenne ez a titokzatos új módszer? És felpörgetné-e a gazdaságunkat miközben megteremthetné az aranyéveink stabilitását is?
Képzelje el, hogy vesz egy ingatlant, legyen az akár lakás vagy iroda. Megvette, kiadja. Havonta megkapja a bérlőtől a bérleti díjat. Adózna és az így szerzett bevételt zsebre tenné. Mindamellett, ha az ingatlan ára növekszik, akkor drágábban el is tudjná adni, mint amennyiért vette és így szintén az ön pénztárcája vastagodna. De csak akkor kellene eladnia az ingatlant, ha ön is úgy akarja.
A probléma általában ott kezdődik, hogy a befőttes üvegében vagy a párnája alatt nem sok embernek van ennyi pénze.
Viszont egy közösségnek ez már nem lenne számottevő gond!
Mi van akkor, ha tegyük fel, 1000 ember "összedobna" 25.000.000 Ft-ot, úgy hogy mindenki beadna 25.000 Ft-ot fejenként és közösen vásárolnának egy ingatlant? Ha havi 200.000 Ft lenne a tiszta haszna ennek a közösségnek a bérleti díjból, akkor ebben az esetben kevesebb, mint 10.5 év alatt a közösség befeketett pénze megtérülne, sőt az ingatlan tulajdona is megmaradna. Az ezt követő években pedig folyamatosan hasznot termelne ez az igatlan, akár a közösség tagjainak nyugdíjas évei alatt is. Akár örökölhető lenne a közösségi tagság is. Akár havonta lehetne, így vásárolni befektetési célra ingatlant.
A fenti példából kiindulva havi 25.000 Ft-ból 10 év alatt havi 24.000 Ft passzív jövedelem és ingatlan tulajdon rész képződhetne a közösség tagjainak.
A költségek és a szükséges kiadások is egyenlően oszlanának meg. Maga a közösség nem termelne hasznot, mivel minden évben a nyereséget ki kellene fizetni a közösség tagjainak!
Persze a lehetséges veszélyeket, buktatókat is érdemes lenne felmérni, átgondolni.
Természetesen az imént vázolt fikció csak és kizárólag egy ötlet és nélkülöz minden gyakorlati ismeretet, jogi hátteret vagy gazdasági tudást. Ez a felvetés csupán egy gondolatébresztő.
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Mely tényeket ismerünk és melyeket csak alig? Mi az amivel tisztába vagyunk és mi az amit a legkevésbé ismerünk a nyugdíj témakörében?
Nem olyan rég, egy nyugdíjjáték keretein belül, akár Ön is megnézhette, hogy mennyit is tud a nyugdíjunkról. Természetesen, ezek a kérdések kifejezetten a nyugdíj témaköréhez kapcsolódnak, a felmérés nem reprezentatív, azt viszont jól mutatják, hogy mely témakörökben érdemes elmélyednünk hogyha pallérozni szeretnénk elménket vagy csak egyszerűen fel szeretnénk készülni arra, hogy nyugdíjas éveinket kényelmesebben vagy biztoságosabban élhessük.
A nyugdíjteszt átlagos pontszáma 6,03 pont volt az előrhető 10 pontból.
Amit a leginkább ismerünk a nyugdíj témájával kapcsolatban az az, hogy Magyarországon perpillanat hány nyugdíjas él. A válaszadók 87,7% tudta a helyes választ.
Amit a legkevésbé ismerünk, az a visszaigényelhető maximális adókedvezmény összege nyugdíjcélra. Csupán a válaszadók 22,5%-a jelölte a helyes választ. Pedig ez saját jövőnket tekintve, igencsak hasznos információ lehet.
Személyes tapasztalatom az, hogy habár egyre tájékozottabbak vagyunk ebben a témában, még mindig van hova fejlődnünk, hogy életünket megkönnyíthessük arany éveinkben.
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Hogyan működik a nyugdíjrendszerünk? Miért nincs pénz a nyugdíjkasszánkban már a hónap végén?
A válaszokat a nyugdíjrendszerünk alapvető működése adja meg.
Mert hogyan is működik a jelenlegi nyugdíjrendszerünk?
Perpillanat Magyarországon az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer működik. Ez a rendszer egyébként egy rendkívül hatékony rendszernek mondható, abban az esetben, ha sokkal több a munkavállaló, mint a nyugdíjas, viszont ha ugyanannyi vagy több a nyugdíjas, mint a munkavállaló, akkor ebben az esetben előtérbe kerülhetnek a rendszer komoly hátrányai is.
Képzeljük el, hogy van egy hatalmas asztalunk: besétál 100 aktív korú ember és mindenki letesz 1.000 Ft-ot erre az asztalra. Majd besétál az ajtón 100 nyugdíjas és mindenki elvesz az asztalról pontosan 1.000 Ft-ot. Ha nincs elég pénz az asztalon akkor jön egy újabb ember „állam” feliratú táskával és kitesz még pontosan annyi 1.000 Ft-ost, ahányan nem kapták meg a pénzüket, mint nyugdíjasok. Abban az esetben ha maradna még valami az asztalon, akkor szintén az „állam” feliratú táskás ember vinné azt el, de amikor mindenki kimegy a szobából az asztal is teljesen üres marad. Ez egy nagyon sematikus megközelítése a nyugdíjrendszerünknek, de nagyjából jelenleg így működik. A munkaadók és munkavállalók hónap eleji adófizetéséből kerülnek kifizetésre a nyugdíjak.
Tehát a címben szereplő fiktív kérdésre a válasz az, hogy akkor szűnhetne meg a nyugdíjunk az egyik napról a másikra, ha nem lennének egyáltalán munkaadói vagy munkavállalói befizetések. Nyilván ebben az esetben máshonnan kellene pénzt keríteni, akár hitel felvételével is meg lehetne oldani, nyilván csak kizárólag átmenetileg, ezt a fiktív problémát.
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Nap mint nap beszélünk róla, de vajon mennyit tudunk róla? Itt az idő, hogy Ön is tesztelje tudását!
Ebből a rövid, 10 kérdéses nyugdíj tesztből kiderül!
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Az új törvény tönkreteszi a nyugdíjunkat? Tényleg bekövetkezik ez a katasztrófa? 
Az egyik legutóbbi bejegyzésben arról gondolkoztunk közösen, egy szavazás keretein belül, hogy vajon milyen hatással lesz a nyugdíjunkra a „rabszolgatörvény”. A nem reprezentatív szavazás eredményét az alábbi diagramon láthatjuk:
Az eredmények a következőképpen alakultak: a szavazók 40.6%-a úgy gondolja, hogy csökkenteni fogja a nyugdíjakat az új törvény. Második helyen az a vélemény végzett 29%-kal, miszerint nem fogja befolyásolni a nyugdíjakat ez a módosítás. A voksolók 13,7% -a úgy gondolja, hogy növelni fogja a nyugdíjakat a kormány ezen lépese. Negyedik helyen 10.7%-kal azok szavaztak, akik nem tudják eldönteni, hogy hogyan hat majd a „rabszolgatörvény” a nyugdíjunkra. Mindösszesen a szavazók 5,9%-a, gondolja úgy hogy ez a kérdés nem lényeges.
A személyes véleményem még mindig az, hogy csak az idő fogja tudni eldönteni ezt a kérdést, mivel túl komplex és túl sok a tényező benne.
Köszönjük a figyelmet!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!
2019.jan.1 – től Akár 8 évvel korábban mehetnek nyugdíjba a nők, mint ahogy a 40 évük megvan! Ennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba a nők 2019. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után!
Itt vannak a pontos számok!
A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. 
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
2019-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor. Kapcsolódó
Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.Szolgálati idő számítása 2019-ben nők 40 év utáni nyugdíjazásáhozEgy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza1 gyermek esetén 32 év2 gyermek esetén 32 év3 gyermek esetén 32 év4 gyermek esetén 32 év5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)
