Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!

Bruttó 6,5 millió forintos fizetéssel sem tudta növelni a vagyonát Orbán Viktor, friss vagyonnyilatkozatában bő 4 millió forinttal kevesebb megtakarítás szerepel, mint egy évvel ezelőtt. Aurélió nem lesz, helikopterezni nem fog mert nincs neki…

A feleségével közös bankszámlán 5,73 millió forint volt december 31-én. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy továbbra is megvan a 63 négyzetméteres felcsúti háza és a 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) lakása – utóbbinak csak felerészben a tulajdonosa. Autója, jachtja, repülőgépe, helikoptere és egyéb ingósága még mindig nincs, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze.

„Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek” – jelentette ki Orbán Viktor 2016-ban a parlamentben, amikor környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával támadták.

Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sok mindent tudunk meg, ha a tényleges befolyását kutatjuk. Évekig szinte üresen adta be a dokumentumot, és azt állította: egy forint megtakarítása sincs. A tavaly februárban közzétett vagyonnyilatkozatában 10 millió forintos megtakarítás szerepelt.

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felszólítom, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg” – üzente decemberben Orbán Viktornak Magyar Péter, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt a miniszterelnök megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

„A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált decemberi sajtótájékoztatóján Orbán Magyar felvetésére. Valóban: a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, ám azok a törvény alapján titkosak maradnak.

A Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett másfél éve a miniszterelnök ellen a hatvanpusztai kastély miatt, de nem jártak sikerrel. Annyiból nem meglepő, hogy a hatalmas birtok a miniszterelnök édesapja tulajdonában van, ám a VSquare információi szerint a kormányfő rendszeresen ott tartja a munkamegbeszéléseit, és a 11,5 milliárd forintból felújított épületben fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, üzletembereket. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította a DK kezdeményezését, a bizottság KDNP-s elnöke, Hargitai János szerint ugyanis mindez „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.

Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Gyorsan emelkedett a taglétszám, és a befizetések is csúcsra jártak az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. 81 milliárd forinttal a kifizetések is rekordot döntöttek tavaly, az adókedvezménnyel növelt megtakarításaikat elsősorban gyógyszerek kiváltására és magánorvosi ellátásra költik a tagok – írja elemzésében a Bank360.hu.

Rekord tagdíjbefizetés és 82 ezer új belépő tag – igazán impozáns eredménnyel zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. Történt ez annak dacára, hogy több min 16 ezren kiléptek. Igazából csak azoknak érheti meg megszüntetni az egészségpénztári tagságukat, akik például nyugdíjba mennek, így nem tudják igénybe venni a befizetéseik után járó szja-kedvezményt.

Kapcsolódó: Megszűnhet a 13-ik havi nyugdíj

A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. Az egyéb befizetésekkel együtt 87 milliárd forintot meghaladó összeg került összesen az egészségpénztárakban, amit folyamatosan használnak fel az ügyfelek.

A szüleinktől is függ, megélünk-e nyugdíjas korunkra

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.

A biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Kétszer gyakoribb a nyugdíjcélú megtakarítás, ha a szülőnek is volt

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak

– hívta fel a figyelmet a biztosító termékmenedzsment igazgatója, Kádár Péter.

A szüleinkkel kritikusak vagyunk akkor is, ha nyugdíjról van szó

A kutatás kitért arra is, mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek.

A pluszjövedelmek nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik,
de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is.
Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét

– ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre (=szendvicsgeneráció). A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Kiemelt kép: Thinkstock

A nyugdíjasok nem élősködők, kutatások is igazolják

Általános nézet, hogy a nyugdíjasok „élősködnek” az aktív dolgozókon. Mint azonban a KSH egy friss tanulmányában megállapítja: az idősek csak a felszínen tűnhetnek kizárólagos nyerteseknek, a „láthatatlan” háztartási munkát figyelembe véve ugyanis a kép egészen mást mutat, hívta fel a figyelmet az Azénpénzem.hu.

Minden normális családban általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig „termelésként” is számszerűsíthető. A KSH például korábban megállapította, hogy a magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana.

Érdekes eredményre jutott az a kutatás is, amely azt vizsgálta, hogy kik adják és kik kapják a „láthatatlan transzfereket”. Kimutatták, hogy a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzésből pedig az derült ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek. Viszont a háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva a két érték kiegyenlítődik. Még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe véve pedig az látszik, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.

A cikk kitér arra is, hogy milyen jelentős szerepük van a családi költségek finanszírozásában is az időseknek. Katt.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter

Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!