Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét!
Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét!
Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét! A kormány friss inflációs előrejelzése szerint a 2025-ös évre 4,5 százalékos inflációval kell számolni, amely jelentős mértékben meghaladja a korábban várt 3,2 százalékos szintet.
A prognózis módosítása közvetlen hatással van a nyugdíjak alakulására is, mivel az állam köteles a nyugdíjasokat kompenzálni, ha a tényleges infláció meghaladja az év elején tervezett értéket.
A bejelentés nyomán pluszjuttatás érkezhet a nyugdíjasoknak 2025 novemberében, amelynek célja, hogy megőrizzék a nyugdíjak reálértékét a megemelkedett inflációs környezetben.
A kiegészítő nyugdíjemelés a törvény szerint automatikusan jár, ha a tényleges infláció magasabb az év elején megállapított mértéknél.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán számolt be a részletekről. Mint írta, a kormány 91 milliárd forintos kompenzációval számol, amelyből fejenként átlagosan 39 600 forint juthat a jogosultaknak.
Az összeget két részletben, novemberben és decemberben kaphatják meg az érintettek, hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához.
A nyugdíjasok számára a kompenzáció különösen fontos lehet az emelkedő élelmiszerárak és a rezsiköltségek miatt. A kormány célja, hogy a vásárlóerő csökkenését megakadályozza, ugyanakkor a gazdaságpolitika tervezhetősége miatt szükséges volt a hivatalos inflációs előrejelzés módosítása is.
Az inflációs korrekció nem számít rendkívülinek a magyar nyugdíjrendszerben: az elmúlt években több alkalommal is történt év végi korrekció, amikor a tényleges infláció magasabb volt az előzetesen vártnál.
Ez része annak a rendszernek, amely a nyugdíjasokat igyekszik megvédeni az árszínvonal emelkedésének hatásaitól.
A kiegészítő emelés várhatóan több mint kétmillió ember számára jelent majd egyszeri, de érzékelhető segítséget.
A végleges összeget az ősz folyamán pontosítja majd a kormány, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális inflációs adatai alapján.
Szakértők szerint bár a kompenzáció indokolt, hosszú távon szükség lehet a nyugdíjemelési rendszer felülvizsgálatára is.
Egyre gyakrabban merül fel ugyanis az igény arra, hogy az éves emeléseket ne csupán inflációhoz, hanem a bérek emelkedéséhez is igazítsák, ahogy az több európai országban már bevett gyakorlat.
Mindezek ellenére a most bejelentett kiegészítő nyugdíjemelés várhatóan segít áthidalni a 2025-ös év hátralévő részét az idősebb korosztály számára, különösen az év végi időszakban, amikor az ünnepi kiadások is megnövekednek.
A kormány ígérete szerint az összeget időben megkapják a jogosultak, akik így számíthatnak a vásárlóerejük megtartására a nehezebb gazdasági helyzetben is.
Nyugdíjasok figyelem – 2025 Júliusban érkezik a pluszpénz!
Nyugdíjasok figyelem – 2025 Júliusban érkezik a pluszpénz!
Nyugdíjasok figyelem – 2025 Júliusban ismét több havi ellátást kapnak az idősek!A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet írja a New7.hu
Friss hírek: Hirközpont.eu
A legkorábbi időpont
A nyugdíjtörvény 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíj a reá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető.
A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.
Az időpont elhalasztása – igénybenyújtás később
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2025-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2025. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2026. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2026-ban esedékes összegében.
Ha 2026-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2026. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2027-ben részesülünk. 2027-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A 2026. évi nyugdíjszámítási szabályokban új elem lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, ami a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
Ha utóbb mégis jobb lenne a korábbi időpont – Nyugdíjasok figyelem – Júliusban ismét több havi ellátást kapnak az idősek!
Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj-megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.
2025 júliusában ezt a megoldást a 2024. kezdetű nyugellátásokkal kapcsolatban már nem lehet alkalmazni, mert ez csak június 30-ig lehetséges a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési határidő miatt.
Megfontolandó az időpont
Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 360 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálatiidő-éveknek van jelentőségük, ha van rá mód, ne hagyjuk „elveszni” a töredéknapokat.
Ha a jogosultság már 2024-ben megszerzésre került, lehet élni a visszamenőleges igényérvényesítéssel is.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
ITT a nagy összegző nyugdíjkorhatár-táblázat 2026-ra
ITT a nagy összegző nyugdíjkorhatár-táblázat 2026-ra
Mutatjuk ki mehet nyugdíjba! Pontosan mutatjuk ki mehet nyugdíjba 2025-ben és 2026-ban!!
NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT 2025-ben!
( Friss hírek )
Így emelik a törvény szerint a nyugdíj korhatárt:
ITT AZ ÚJ ÖSSZEGZŐ NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT : Pontosan mutatjuk ki mehet nyugdíjba 2025-ben!! Hány éves korban mehet ma nyugdíjba valaki Magyarországon? Mennyi az öregségi nyugdíj korhatár és hogyan számítják ki azt? Az öregségi nyugdíjbavonulás korhatára a hatályos törvények szerint jelenleg is évről-évre sávosan emelkedik, így 2023-ban 65 évre növekedett a nyugdíjkorhatár. És mennyi lesz a következő években?
Mutatjuk a részleteket:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra 2025-ben?
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki:
– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
– legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. – írja a Nyugdíj portál.
Ha Ön élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett.
Nyugdíjigényléskor Önnek abban az országban kell kérelmével a nyugdíjhatósághoz fordulnia, ahol él , vagy ahol utoljára dolgozott. Ha Ön soha nem dolgozott abban az országban, ahol jelenleg él, akkor a lakhelye szerinti ország továbbítani fogja kérelmét annak az országnak, ahol Ön legutoljára dolgozott.
Ez az ország lesz felelős azért, hogy feldolgozza az Ön kérelmét, és összegyűjtse a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol Ön élete folyamán dolgozott.
Egyes országokban a nyugdíjhatóságnak kell megküldenie Önnek az igénybejelentő lapot, mielőtt Ön eléri az adott országban érvényes nyugdíjkorhatárt. Ha Ön nem kapja meg az igénybejelentő lapot, érdeklődje meg az illetékes nyugdíjhatóságtól, hogy automatikusan megküldik-e majd Önnek a nyomtatványt.
Önnek a nyugdíjba vonulás előtt legalább 6 hónappal érdemes tájékozódnia a nyugdíjigénylésről, mert a folyamat több ország érintettsége esetén hosszúra nyúlhat.
Jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár?
Jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár?
Jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár? Manapság egyre gyakrabban hallani nyugdíjkorhatár-emelésről, így a valóságtól elrugaszkodottnak tűnhet, ha valaki éppen a nyugdíjkorhatár csökkentését szeretné. Pedig a Z generáció pont erre hajlik – írja a Bankmonitor.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a nyugdíjkorhatár emeléséről, ám egy friss kutatás szerint a Z generáció tagjai éppen az ellenkező irányba mozdulnának. A Bankmonitor cikke ezt a meglepő trendet és annak lehetséges gazdasági következményeit vizsgálta meg közelebbről.
Egy nemrégiben végzett, 1000 amerikai munkavállalót érintő felmérés eredményei szerint a Z generáció tagjai közül minden ötödik (22%) úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatárt 55 év alá kellene csökkenteni. Ez az arány jelentősen magasabb, mint az idősebb generációknál: az Y generáció esetében 11%, az X generációnál 7%, míg a Baby Boomerek körében mindössze 1% gondolkodik hasonlóan.
A generációs szakadék még szembetűnőbb, ha a magasabb nyugdíjkorhatárt vizsgáljuk. Míg a Boomerek fele szerint a korhatárnak 65 és 69 év között kellene lennie, addig a Z generáció tagjainak csupán 23%-a ért egyet ezzel az elképzeléssel.
A nyugdíjkorhatár történelmi perspektívából
A nyugdíjkorhatár kérdésének megértéséhez érdemes történelmi kontextusba helyezni a témát. A 19. század végén, amikor Németországban először vezették be a maihoz hasonló nyugdíjrendszert, a korhatárt 70 évben állapították meg. Akkoriban azonban ez a kor jóval meghaladta az átlagos várható élettartamot, amely férfiaknál 37, nőknél 40 év volt.
Magyarország demográfiai kihívásai
Hazánk egyre inkább elöregedő társadalommá válik, amit a csökkenő születésszám és a növekvő várható élettartam egyaránt befolyásol. Ez a trend komoly kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és a dolgozó korosztályt.
Az eltartottsági ráta alakulása
Elemzésükben megvizsgálták, hogyan alakulna az eltartottsági ráta a jelenlegi 65 éves, illetve egy hipotetikus 55 éves nyugdíjkorhatár esetén. Az eredmények azt mutatják, hogy 2024-ben a 65 éves korhatár mellett egy dolgozó 0,65 nem dolgozót tart el, míg 55 éves korhatárnál ez az arány 1,06-ra emelkedne. A helyzet 2060-ra még súlyosabbá válna: 65 éves korhatárnál 0,84, míg 55 évesnél 1,32 lenne az eltartottsági ráta.
Adóterhek növekedése
A nyugdíjkorhatár csökkentése jelentős adóteher-növekedést vonna maga után. Számításaik szerint 2060-ban, 65 éves nyugdíjkorhatár mellett az újraelosztással kapcsolatos adóteher 46%-os adókulcsot jelentene, míg 55 éves korhatárnál ez 57%-ra emelkedne. Ha figyelembe vesszük az egyéb állami kiadásokat is, az adóteher akár a jövedelmek 77%-át is elérheti 55 éves nyugdíjkorhatár esetén.
A Z generáció tudatos megtakarítási stratégiája
A korai nyugdíjba vonulás egyetlen reális lehetősége az elöregedő társadalmakban a saját nyugdíjmegtakarítás. A Z generáció ebben a tekintetben kifejezetten tudatosnak tűnik: sokan már fiatalon elkezdenek takarékoskodni, kihasználva a kamatos kamat erejét.
„Minél korábban kezd valaki megtakarítani, annál könnyebben érheti el pénzügyi céljait” – hangsúlyozzák a szakértők. A korai kezdés jelentős előnyt jelent azokhoz képest, akik később látnak hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.
Összegzésként elmondható, hogy bár a Z generáció vágyik a korai nyugdíjba vonulásra, ennek megvalósítása jelentős gazdasági kihívásokkal járna. A megoldás kulcsa a tudatos, hosszú távú pénzügyi tervezés és megtakarítás lehet, amellyel már fiatal korban megalapozhatják jövőbeli anyagi biztonságukat.
Sokan kapnak napokon belül a számlájukra 205 ezer forintot!
Sokan kapnak napokon belül a számlájukra 205 ezer forintot!
Sokan kapnak napokon belül a számlájukra 205 ezer forintot! A héten érkezik több ellátás és segély is, többek közt a nyugdíj is.
Mutatjuk pontosan mikor lehet számítani a pénzre:
Ebben az évben, azaz 2025-ben a lentebb megemlített időpontokban kerülnek jóváírásra a nyugdíjasok számlájára. Tudni illik, hogy a hónap 12. napján utalnak a bankok, de ha ez véletlenül hét végre esik, akkor ez már előbb is megtörténhet. Akik kártyára várják a nyugdíjt, azok örülhetnek, hiszen már 11-én, azaz pénteken megkapják.
A banki utalások 2025-ös időpontjai:
2025. január 10. (péntek)
2025. február 12. (szerda)
2025. március 12. (szerda)
2025. április 11. (péntek)
2025. május 12. (hétfő)
2025. június 12. (csütörtök)
2025. július 11. (péntek)
2025. augusztus 12. (kedd)
2025. szeptember 12. (péntek)
2025. október 10. (péntek)
2025. november 12. (szerda)
2025. december 2. (kedd)
Ha a postástól várják a nyugdíjasok a nekik járó pénzt, akkor az minden esetben a nyugdíjkifizetési naptárhoz igazított napon fog megtörténni.
Döntött a kormány! Így változik most a márciusi nyugdíj!
Döntött a kormány! Így változik most a márciusi nyugdíj!
Döntött a kormány! Így változik most a márciusi nyugdíj! Március 1-jétől a nyugdíjasok egy része jelentős nyugdíjemelésben részesülhet egy új kormányrendelet értelmében.
A 2025. február 27-én kiadott jogszabály módosítja a politikai üldöztetést szenvedett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét szabályozó rendelkezéseket.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet célja az érintettek anyagi helyzetének javítása és a történelmi sérelmek enyhítése – számolt be róla a Portfolio.
A kormány hangsúlyozza, hogy ezzel az intézkedéssel elismeri a politikai üldöztetés áldozatainak szenvedéseit, és igyekszik méltányosabb anyagi helyzetet teremteni számukra.
Ez a lépés egy újabb kormányzati intézkedés a történelmi igazságtalanságok orvoslása érdekében, amely biztosítja, hogy az érintett nyugdíjasok megfelelő támogatásban részesüljenek.
Kik jogosultak az extra nyugdíjemelésre?
Az intézkedés azon személyekre vonatkozik, akik 1945 és 1963 között törvénysértő módon lettek elítélve politikai okokból. A jogszabály pontosítja, hogy azok az egyének, akiket ebben az időszakban jogtalanul ítéltek el és szenvedtek el politikai üldöztetést, most kompenzációban részesülhetnek a nyugdíjuk emelésével.
Mit jelent ez a nyugdíjasok számára?
Az érintettek már 2025 márciusától magasabb nyugdíjat kapnak.
Az intézkedés célja a történelmi sérelmek részleges orvoslása és az anyagi biztonság növelése.
Az állam ezzel ismeri el a politikai üldöztetés során elszenvedett igazságtalanságokat.
A részletes szabályozás és a pontos összegek a következő hetekben derülhetnek ki, de az már biztos, hogy az érintettek számíthatnak a nyugdíjuk emelésére. A kormány ezzel az intézkedéssel is kifejezi elkötelezettségét a történelmi igazságtalanságok enyhítése iránt.
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!
Bruttó 6,5 millió forintos fizetéssel sem tudta növelni a vagyonát Orbán Viktor, friss vagyonnyilatkozatában bő 4 millió forinttal kevesebb megtakarítás szerepel, mint egy évvel ezelőtt. Aurélió nem lesz, helikopterezni nem fog mert nincs neki…
A feleségével közös bankszámlán 5,73 millió forint volt december 31-én. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy továbbra is megvan a 63 négyzetméteres felcsúti háza és a 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) lakása – utóbbinak csak felerészben a tulajdonosa. Autója, jachtja, repülőgépe, helikoptere és egyéb ingósága még mindig nincs, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze.
„Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek” – jelentette ki Orbán Viktor 2016-ban a parlamentben, amikor környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával támadták.
Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sok mindent tudunk meg, ha a tényleges befolyását kutatjuk. Évekig szinte üresen adta be a dokumentumot, és azt állította: egy forint megtakarítása sincs. A tavaly februárban közzétett vagyonnyilatkozatában 10 millió forintos megtakarítás szerepelt.
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felszólítom, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg” – üzente decemberben Orbán Viktornak Magyar Péter, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt a miniszterelnök megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.
„A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált decemberi sajtótájékoztatóján Orbán Magyar felvetésére. Valóban: a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, ám azok a törvény alapján titkosak maradnak.
A Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett másfél éve a miniszterelnök ellen a hatvanpusztai kastély miatt, de nem jártak sikerrel. Annyiból nem meglepő, hogy a hatalmas birtok a miniszterelnök édesapja tulajdonában van, ám a VSquare információi szerint a kormányfő rendszeresen ott tartja a munkamegbeszéléseit, és a 11,5 milliárd forintból felújított épületben fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, üzletembereket. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította a DK kezdeményezését, a bizottság KDNP-s elnöke, Hargitai János szerint ugyanis mindez „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.
A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.
Nyugdíjkorhatár 2025: Íme a legújabb táblázat
Nyugdíjkorhatár 2025: Íme a legújabb táblázat
2025-re vonatkozóan a következő fontos változásokra és tendenciákra érdemes figyelni.
Jelenleg Magyarországon a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével számolhatunk. 2022 óta a nyugdíjkorhatár 65 év, ami várhatóan a következő években is így marad.
Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra.
Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.
Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
- 1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.
Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.
A 2025-ös évtől kezdődően azonban a kormány célja a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tétele, amely lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy a 62. életévüket betöltve, de 65 éves koruk előtt is igényelhessék a nyugdíjat.
A kormány tervei között szerepel a nyugdíjkorhatár további emelése a következő évtizedekben, figyelembe véve a várható élettartam növekedését és a társadalmi elöregedést.
A tervek szerint 2030-ra a nyugdíjkorhatár elérheti a 67 évet, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kiemelten fontos.
2025-től a kormány lehetőséget biztosít a dolgozók számára, hogy a 62. életévüket betöltve, a 65 éves koruk előtt is döntsenek a nyugdíjba vonulásról, ezzel támogatva a munkavállalók rugalmasságát.
Ez különösen fontos lehet a fizikai munkát végzők számára, akik gyakran nehezen bírják a hosszú munkaéveket.
A nyugdíjak mértéke is változni fog: a kormány célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése. Az inflációtól függően a nyugdíjak évente emelkedni fognak, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne csökkenjen.
A legfrissebb adatok szerint a nyugdíjak évente átlagosan 3-4%-kal növekedhetnek, ezáltal segítve a nyugdíjasokat a megélhetésük fenntartásában.
A 2025-ös év kulcsszerepet játszik a nyugdíjrendszer fejlődésében. A nyugdíjkorhatár emelése és a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségei tükrözik a kormány szándékát, hogy a nyugdíjrendszert fenntarthatóbbá és igazságosabbá tegye.
A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése érdekében szükség lesz a nyugdíjak folyamatos emelésére is, hogy a jövő nyugdíjasai is méltó körülmények között élhessenek.
Nyugdíj utalás 2025 + 13.ik havi pénz
Nyugdíj utalás 2025 + 13.ik havi pénz
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik és 2025. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon.
Februárban jön a 13-ik havi pénz is.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!
| Időszak | Banki jóváírás várható időpontja |
| 2025. január | január 10. (péntek) |
| 2025. február | február 12. (szerda) |
| 2025. március | március 12. (szerda) |
| 2025. április | április 11. (péntek) |
| 2025. május | május 12. (hétfő) |
| 2025. június | június 12. (csütörtök) |
| 2025. július | július 11. (péntek) |
| 2025. augusztus | augusztus 12. (kedd) |
| 2025. szeptember | szeptember 12. (péntek) |
| 2025. október | október 10. (péntek) |
| 2025. november | november 12. (szerda) |
| 2025. december | december 2. (kedd) |
Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.
Extra nyugdíj pénz 2024 – jó hírt jelentettek be
Extra nyugdíj pénz 2024 – jó hírt jelentettek be az idősek számára karácsony előtt!
Extra nyugdíj pénz 2024 – jó hírt jelentettek be az idősek számára karácsony előtt! Most érkezett a hír! Extra nyugdíjat kaphatsz te is, ha ebben az évben születtél!Azok igényelhetik a magasabb összegű ellátást, akik korhatár előtti ellátásban részesültek és dolgoztak, majd a nyugdíjkorhatár elérésekor az ellátásuk öregségi nyugdíjba ment át. Az adó.hu részletezte az igénylés feltételeit.
Hírközpont
A 2024-es valorizációs szorzószámok, amelyek az új nyugdíjak összegét határozzák meg, lehetőséget adnak a nyugellátás újraszámítására, de csak azok számára, akik dolgoztak nyugdíj előtt és az ellátásuk öregségi nyugdíjba vált át.
Az érintett korosztály: 2024-ben a 65 éves korhatárt elérő, 1959-ben született személyek, akik korhatár előtti ellátásban részesültek és mellette dolgoztak, újraszámítást igényelhetnek. A 2012 előtti időszakban többféle öregségi nyugdíj-típus létezett, mint például a hosszú szolgálati időre vagy hivatásos szolgálati jogviszonyra alapozott nyugdíjak.
A 2012. január 1-jétől érvényes szabályozás alapján a korhatár előtti ellátásokat a nyugdíjkorhatár eléréséig folyósítják. Majd öregségi nyugdíjként változatlan összegben továbbítják. A korhatár előtti ellátás mellett a minimálbér tizennyolcszorosáig lehet dolgozni. Ami járulékfizetéssel további szolgálati időt eredményez, ellentétben az öregségi nyugdíjasokkal.
Amennyiben a korhatár előtti ellátás ideje alatt valaki legalább egy év szolgálati időt gyűjt, nyugdíjkorhatár elérésekor, amikor a korhatár előtti ellátása öregségi nyugdíjba vált, újraszámíthatja nyugdíját, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően ma már határidő nélkül kérhető. A nyugdíjkorhatár elérése után hat hónapig van lehetőség a nyugdíj összegének újraszámítására.
Az öregségi nyugdíj igénylése korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülés esetén
Azok a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj azonban csak abban az esetben kerül megállapításra, ha annak a nyugdíjkorhatár napjára számított összege kedvezőbb a folyósított korhatár előtti, illetve szolgálati járandóság összegénél.